Simonyi Imre idézet

A rögtön-mérgező mérgeket már felfedeztük ám a rögtön-gyógyító gyógymódokat még nem. [Részletek]

Ameddig élek ne gondolkodjatok helyettem - ameddig élek hagyjatok szabadon tévednem. [Részletek]

De szép is lenne a világ ha hagynánk hogy szép legyen. [Részletek]

Őrizlek, mint rögeszmét a csendes eszelősök. [Részletek]

Nem vettétek még észre hogy minden örömötök két bánat közé ékelődik? Ezért tűnik nékem mindig úgy minden mosolyotok kezdete mintha éppen akkor hagytátok volna abba a sírást... [Részletek]

S egy napon majd megtudja az ember hogy mindenki közelebb áll a másikhoz mint hozzá bárki is. [Részletek]

Valamiképp olybá tűnsz ma már ahogy a valótlan is van (a maga módján) ahogy a hazugság olykor még hihető is - csak éppen nem igaz. [Részletek]

Mindnyájunknak hinnünk kell, hogy szerethetők vagyunk, és hogy szeretnek is minket. [Részletek]

Én alapvetően sosem kerestem egyebet, mint a szerelmet. Talán mert sosem éreztem, hogy igazán szeretnek. Mindennek, amit addig csináltam, egyetlen célja volt: hogy szeressenek. [Részletek]

Életem eddigi részében máris túl sok biztos tudással és azok tuti cáfolatával akadtam össze. Ezentúl inkább saját fejjel fontolgatok, saját lélekkel-szívvel érzek. [Részletek]

Amikor ősszel, ha haloványan csillog a napfény, egyszerű szavakkal hódolok néked és szeretlek, ahogyan csak a fűz szeretheti a bágyadt folyót. [Részletek]

A szépség önmaga, de az értelem a végtelenség képmása. [Részletek]

A természet ingyen nem adja kincsét. [Részletek]

Tudod, mikor valami rossz történik velem, szeretem azt gondolni, hogy az én hibám. Mert tudod, ha valaki más hibája lenne, akkor én semmit nem tehetnék ellene. [Részletek]