Somlyó György idézet

S ím, újra virrad a másnap... s mintha feltörsz egy szürke kagylót, könnyű morajjal az éjszaka héjából gyöngyházfalával ragyogva kifordul a hajnal. [Részletek]

(Mi mindent tartogat számunkra minden pillanatban a világ) (Mi mindent ragad el tőlünk a világ minden pillanatban) [Részletek]

Sokszor azt hiszem, hogy életem folytonos "mulasztás" volt. Vagy talán lehet, hogy mindannyiunké az? Ki az, aki azt hiheti, féltében visszanézvén, hogy mindig akkor és ott lett volna, ahol... [Részletek]

Mindent bámulok én, ami él. Forró kamasz-inger űz, hajt, vonz és kerget mindje után... De csak egy van, egy csak igaz szerelem, mely nem hajt útlan utakra, egy, ami ott helyben... [Részletek]

Megint szegényebb lettél azzal, amivel mindig szegényebbek leszünk, hiszen élünk: az idővel. Csak az időt színültig töltő semmivel, a vágyaiddal lettél újra gazdagabb. [Részletek]

Hogy fejezzem ki magam? A peónia nem akarja magát kifejezni. Azonos önmagával, minden további nélkül. Attól olyan gyönyörű. (...) A növényi lét után sóvárgok? Az öntudatlanság... [Részletek]

Egy város tíz után szobája ablakából úgy bámulja merő szemmel a holdvilág ezüst gyertyáival díszített éjszakát - mint szegény kisgyerek, ki az ablakon át nézi, vacogva a fagytól... [Részletek]

A nő szíve a szemein át mutatkozik, álnoksága a tetteiben, ravaszsága a nyelve hegyén. [Részletek]

Mivel mi határozzuk meg, hogy mire gondolunk, ezért a boldogságunk szükségszerűen saját kezünkben van. Senki sem tölt gondolatokat a fejünkbe.Ahhoz, hogy boldogok legyünk, a boldog... [Részletek]

Jól döntöttél? Rosszul döntöttél? - A végén fogod megtudni. [Részletek]

Nem a rátalálás volt az életcélom, ez csak a szükséges feltétele volt. Most, hogy mellettem van, elkezdődhet végre az életem. [Részletek]

Utolsó napodra annyid marad, amennyit másoknak adtál. [Részletek]

Add, hogy ne engem szeressenek, hanem én szeressek, mert akkor kap az ember, ha ad. [Részletek]

Hogyan várhatod, hogy kezedben kinyíljon a virág, ha egy vulkán izzik szívedben? [Részletek]