Somlyó Zoltán idézet

Én feléd nézek két szememmel s a szájam zárt, mert titka van. S feléd lengetem két kezemmel a szívem, amely nyitva van. [Részletek]

Évezredek tűnnek el, de holtodig énekel némely pillanat… [Részletek]

A mérget, meg a tőrt, meg a golyót az én kezeim sosem érik el. Az én halálom: százszoros halál! Az én halálom az, hogy élni kell!... [Részletek]

De nem volt csók, mely mellettem marasszon, elhívtak téged csábítóbb falak! [Részletek]

Manapság már ritkák a szerelmi hőstettek. A mai lovag a hölgy kesztyűjéért nem az oroszlánketrecbe, hanem a kesztyűsboltba megy be. S ez a mai nőknek jobban tetszik. [Részletek]

Az álmaimból és reményeimből szines, süppedő szőnyeget fonok. (...) Ha elkészül a ritkamívű szőnyeg, nagyboldogan terítem majd eléd: menj végig rajta s érezd meg a lelkem... [Részletek]

Ó, országok országa: női test! Nincs rajtad út, mely vinne egyenest. [Részletek]

Nincs szükségem egy olyan barátra, aki változik, amikor én változom, és aki bólint, amikor én bólintok; az árnyékom azt sokkal jobban csinálja. [Részletek]

A boldogtalanságot sem adják ingyen. Az írói munka - akármilyen minősége - megköveteli, hogy a szívet, az ideget és az eszméletet valamilyen, az átlagos életérzésnél perzselőbb... [Részletek]

Az embernek úgy kell a mese, mint az édes álom. [Részletek]

Mert mi más értelme lenne az életnek? Hozd ki azt, ami benned van, ne rejtegesd, szeresd, vállald fel, dolgozz rajta, mutasd meg. Idővel megéri majd. [Részletek]

Nem volt meg a beletörődéshez való hajlam és erő. Igen, erő is kell hozzá, holott a beletörődés kapitulációnak tűnik. Minden nyugalmi állapot megteremtéséhez erő kell. Mindenről... [Részletek]

Aki mindig meg akar felelni mások elvárásainak, az lemondott arról a lehetőségről, hogy önmagáért szeressék. [Részletek]

A távollét olyan a szerelemnek, mint a szél a tűznek: a kicsit eloltja, a nagyot még nagyobbra lobbantja. [Részletek]