Sylvia Plath idézetek

A férfi: társat keres, a nő: biztonságot. (...) A férfi: nyíl a jövőbe, a nő: az íj idege, amely kiröpíti. [Részletek]

A jellem sors. [Részletek]

A másoktól irigyelt tulajdonságokat mások is másban keresik. [Részletek]

Ahhoz (...), hogy jó regényt írjon valaki, nem férfinak vagy nőnek kell lenni, hanem öregnek, legalábbis rettentő tapasztaltnak, és jó, ha emellett az ember lelke androgün. [Részletek]

Állítólag életem legszebb napjait éltem. (...) Csak hát én éppen hogy nem tartottam a kezemben semmit, még önmagamat sem. [Részletek]

Az elkeseredett önzés hiú betetőzése, ha úgy akarjuk megsemmisíteni a világot, hogy saját énünket semmisítjük meg. [Részletek]

Egyszer még az unitárius lelkészt is odaráncigálták nekem, akit pedig végképp ki nem állhatok. Egész idő alatt borzasztó ideges volt, és láttam rajta, komplett őrültnek tart, mert... [Részletek]

Eljön az idő, amikor minden kijárat lezárul, mintha viasszal tapasztanák be. Ülsz a szobádban, a testedben érzed a szúró fájdalmat, ami összeszorítja a torkodat és veszélyes kis... [Részletek]

Élt egy lány száz évvel ezelőtt is, mint ahogy én most. Ő halott. Én vagyok a jelen, de tudom, hogy egyszer én is eltűnök. A nagy pillanat, a lángcsóva, jön és megy, véghetetlen... [Részletek]

Ha valakitől semmit se várunk, nem is csalódhatunk a végén. [Részletek]

Igen, van öröm, beteljesedés, és vannak társak - de a lélek magányossága, a maga rémisztő tudatosságával, iszonyú és leírhatatlan. [Részletek]

Keresztre feszítenek a saját korlátaid. Amit vakon választottál, megváltoztathatatlan, vissza nem vonható. Voltak esélyeid; nem kaptál rajtuk, az eredendő bűnben dagonyáztál, a... [Részletek]

Kerülöm, hogy bármit is csináljak, mert amit nem csinálok, abban nem vallhatok kudarcot. [Részletek]

Láttam magam, ahogy ott ülök a fügefaág hajlatában, és éhen halok, pusztán azért, mert nem tudok dönteni, melyik fügéért is nyújtsam a kezem. Kellett volna mindegyik, de ha... [Részletek]