Szabó Lőrinc idézetek

Apám meghalt. Közelebb jött vele a világűr magánya, hidege. [Részletek]

Ha énhozzám asszony beszél, hiába beszél nyelvemen, jóbarátként is idegen s benne a tulsó part zenél. [Részletek]

Karod fonja nyakam köré a szél, a napban csókod messzi tüze él, közelebb vagy hozzám mindenkinél. [Részletek]

Minden percedet csókolom, nem múlik ízed az ajkamon, csókolom a földet, ahol jársz, csókolom a percet, mikor vársz, messziről kutatlak, kereslek, szeretlek, szeretlek, szeretlek. [Részletek]

Volt lecke rengeteg s játszottunk eleget. Szurkoltunk is? Lehet, de üsse kő: ami rossz, elszaladt, ami jó, megmarad, tótágast, gyerekek, száz cigánykereket, - ma az a fő, hogy itt van a, itt... [Részletek]