Szabó Lőrinc idézet

Már esteledik a világ; időm oly gyors és oly kicsi! Csak egy isten van: én vagyok; csak egy bűn: nekem ártani. [Részletek]

Úgy szégyellem ma én... De mit tehet szegény a szegényért?! Végigremeg szívemen a sok régi fájdalom s gyűlölet lesz, mire elgondolom: szégyen s gyűlölet a szegényekért s... [Részletek]

Sötét szavak csontvázán mámoros életként lüktet ez a szerelem: szívemben és agyamban muzsikál, önző húsomat csöndesíti és testvéreddé aláz és fölemel. [Részletek]

Napfényfüzérbe fogtalak. De én magam szomorú maradtam. Szomorú sípokon játszottam minden este. És kövér moha- ágyamon rólad álmodoztam. [Részletek]

Szeretlek, szeretlek, szeretlek, egész nap kutatlak, kereslek, egész nap sírok a testedért, szomorú kedves a kedvesért, egész nap csókolom testedet, csókolom minden percedet. [Részletek]

Kiáltani szeretném, s nem lehet, még súgni se szabad a nevedet, még gondolni se - jaj, elárulom, pedig belül csak azt visszhangozom, a hangos titkot, mely életemet úgy édesíti, édes... [Részletek]

Óh, mocsok halál s mocsok élet, be rossz látni, mi vagy: a mindenséget s benne magamat! [Részletek]

Egy hozzátartozó élete drágább a pénznél. [Részletek]

Az önmagunk iránti nagylelkűséggel nincs problémánk. Noha mások erkölcsi felelősségét túlhangsúlyozzuk, önmagunkkal szemben jóval elnézőbbek vagyunk. Hajlunk arra, hogy magunkról a... [Részletek]

Ítélkezés nélkül nyújts kezet a másiknak. Készíts neki helyet a szívedben, hogy megpihenhessen. Hogy igyon egy korty vizet. Ezen a világon, fiatalember, mindenből kivesszük a részünk.... [Részletek]

Az elmés mondások többnyire ismétlések. [Részletek]

Az emberéletnek akkor és csak akkor van valamiféle haszna, ha a világmindenségnek mint egésznek benső értéke (figyelembe véve múltat, jelent és jövőt) nagyobb lett annak... [Részletek]

Az ember néha azt veszi észre, hogy a vonat, amire felszállt, végállomásra ért. Ilyenkor az a kérdés, merre indulj tovább. [Részletek]

Mindig is szerettem volna tudni, ki ír a falakra. Most végre tudom. [Részletek]