Tankcsapda idézetek

A dolgok jönnek, aztán mennek hirtelen, És néha elvisznek magukkal arra az útra, Ahol az érzelmek laknak, nem az értelem. [Részletek]

A fejed fölött az ég, de a választ mégse onnan várd. Hunyd le a szemed, nézz szét belül, valaki szól hozzád. [Részletek]

A lélek tele van bánattal A benned élő állattal, Addig kell harcolni, amíg élsz. [Részletek]

A szívem börtön, és benne az őr én vagyok, és talán most először érzem, erről a helyről többé már nem engedlek el. [Részletek]

A vonatom zakatol, néha görbe a pálya, Hát jöhetne valaki végre, hogy a hibákat kikalapálja. [Részletek]

A zene, ha elrepít innen, az nekem a minden. [Részletek]

Aki bennem él, az nem egy tiszta elme, Az életéhez nincs elég türelme. A halálához meg még nem elég bátor, De ha eljön érte, és szól, ő majd elindul magától. [Részletek]

Aki nem vak, látja, mi a lényeg, Annak tiszta a kép: Kötélen táncol az élet, Alatta tátongó szakadék. [Részletek]

Aki nem vár semmit magától, Az nem menekül meg a magánytól, És egyedül marad végül Irgalom nélkül. [Részletek]

Arra való egy válság, hogy A nyomorultak lássák, hogy A hitelből vett ásóikkal A saját sírjukat ássák. [Részletek]

Az angyali városból már elköltöztek rég az angyalok, A többiek meg a zajban nem hallják az égi dallamot. [Részletek]

Az dobja rám az első követ, akinek dobni adott köveket kezébe az Úr. [Részletek]

Az én medencém nem úszó, egyszerűen csak Kárpát. [Részletek]

Bánattal vagy örömmel, de én harcolok foggal-körömmel az élettel, a halállal, hogy a jóból egy jó nagy kanállal adjon az ég, mindent, amit szeretnék. [Részletek]