Thomas Hardy idézetek

- Bízni kell a körülményekben. (...) - Akár a sors kegyére is hagyatkozhatnánk, ha már mindenképpen bízni akarunk valamiben. [Részletek]

- Ön miért nem ír regényeket, Mr. Knight? - Mert nem tudnék olyat írni, ami mindenkinek az érdeklődésére számot tarthatna. (...) A népszerűségünk elnyeréséhez saját gondolataink... [Részletek]

A barát valójában olyasvalaki, akit csupán hosszan tartó fizikai közelség révén ismertünk meg, és szükségképpen bizalmunkba, majd pedig szívünkbe fogadtunk. [Részletek]

A boldogság gyakran talál okot a sietségre, a vigasztalanság azonban ritkán érzi szükségét a tülekedésnek vagy az erőlködésnek. [Részletek]

A csalódások olyan fájók, hogy ugyanazon kívánságunk későbbi teljesülése sem feledtetheti: a boldogság örök elvesztéseként raktározódnak el. [Részletek]

A helyzet az, hogy akikkel én barátkoznék, nem barátkoznak velem, akik pedig hajlandóak lennének barátkozni velem, azokhoz én nem ereszkedem le. [Részletek]

A jó táncost a szíve teszi, nem a betanult lépések. [Részletek]

A legtöbb okos embernek tudomása van saját okosságáról, és kevesen olyan bolondok, hogy ezt a tényt önmaguk vagy mások előtt palástolják, bár annak hivalkodó megnyilvánulását... [Részletek]

A szerelem bizalom, a bizalom pedig, mint a leszakított virág, gyökér nélkül is tovább él. [Részletek]

A szerelem gyakran elhal az idő múlásával - de még gyakrabban a távolsággal. [Részletek]

A szerelmes férfiak ugyanúgy elronthatók a túlzott kedvességgel, mint a nők. [Részletek]

Akár egy jelentéktelen titok is végzetes félreértés alapjául szolgálhat, ha utóbb fény derül rá, nem pedig megvallják. [Részletek]

Az életet sokkal inkább az élmények hevessége, semmint valós hossza alapján kellene mérni. [Részletek]

Az ember eltűnődhet fölötte, hogy vajon a földi haladás végső csúcsán korrigálja-e majd ezeket a nem egyező időket valami finomabb hangulat, valami egymásra hatás a társadalom... [Részletek]