Thomas Saille idézet

Meg kell tanítani a kutyámnak: attól, hogy sziszeg, meg néha mozog is, a kerti locsolócső nem ellenség. [Részletek]

Csak egyvalami van, amit a kutyám jobban szeret a vakarózásnál: a szomszéd anyósának ijesztgetése. [Részletek]

A kutyám nem tud különbséget tenni az idegenek között. Pedig ezerszer elmagyaráztam neki, hogy a postásra nem szabad ráhoznia a szívbajt, a villanyszámlást viszont kutya kötelessége... [Részletek]

Bárcsak tudtam volna..., hogy a pénztárcám bánja, ha a kutyám a piros lámpánál kidugja a fejét az ablakon, és ráijeszt a mellettünk álló kocsi sofőrjére. [Részletek]

Bárcsak tudtam volna..., hogy egy kiskutya legalább annyi gonddal jár, mint egy csecsemő. [Részletek]

A kutyám azt hiszi, a Mikulás csakis azért pakolja tele a gyerekeim cipőjét, hogy neki legyen mit felfalnia. [Részletek]

A kutyám nem is sejti; az utca mindenkié, mindenkinek joga van a közlekedéshez. Még a mi házunk előtt is. [Részletek]

Egy hozzátartozó élete drágább a pénznél. [Részletek]

Barátaink (és ellenségeink), akik naponta szemtanúi cselekedeteinknek, lehet, hogy objektívebb képet festhetnek motivációinkról, mint mi magunk. [Részletek]

Az élet azokat szereti, akik az utcasarkon virággal a kezükben várnak rá. Lehet, hogy térdre kényszerít, hogy meghurcol, hogy összevérez. Ám legyen! Attól még nem dől össze a világ.... [Részletek]

Az elmés mondások többnyire ismétlések. [Részletek]

Az emberéletnek akkor és csak akkor van valamiféle haszna, ha a világmindenségnek mint egésznek benső értéke (figyelembe véve múltat, jelent és jövőt) nagyobb lett annak... [Részletek]

Az ember néha azt veszi észre, hogy a vonat, amire felszállt, végállomásra ért. Ilyenkor az a kérdés, merre indulj tovább. [Részletek]

Mindig is szerettem volna tudni, ki ír a falakra. Most végre tudom. [Részletek]