William Butler Yeats idézetek

Álmaim terültek lábaid elé; lépj lágyan: amin jársz: az álmaim. [Részletek]

Az élet egy hosszas felkészülés valamire, ami soha nem történik meg. [Részletek]

Az ember megtestesítheti az igazságot, de nem ismerheti meg! [Részletek]

Az oktatás nem arról szól, hogy megtöltünk egy csöbröt, hanem hogy meggyújtunk egy tüzet. [Részletek]

Ha öreg leszel, ősz és álmatag, S bólongsz a tűznél, vedd le könyvemet, Olvasd lassan, míg lágy tekinteted S szemed mély árnyát visszaálmodod. [Részletek]

Jöjj gyermek, messzi tájra, Zúgó vizek otthonába, Tündér vezet, fogja kezed, Mert e földön oly sok a jaj, Fel sem foghatja eszed. [Részletek]

Kért, hogy könnyen szeressem, mint rügy nő ág hegyén, de ifjan és bolondul ezt nem hihettem én. (...) És kért, hogy könnyen éljek, miként a fű, ha ragyog: de bolond ifjú voltam s most... [Részletek]

S ha minden gyűlölet kivész belőle, Gyökeresen ártatlan lesz a lélek, És rájön: önmagától Retteg, s örül, magától bátor. [Részletek]

Úgy fáj a szépség! Így lehet örök, Lebeg fölöttünk, s a tenger fölött. Hajóink szellemvitorlája hull. Egyenlő sorsot ígért rég az Úr. Az ő csatáit vívjuk, míg szabad, Így... [Részletek]