William Shakespeare idézetek

Az emberek dolgának árja van, Mely habdagállyal boldogságra visz, De elmulasztva, teljes életök Nyomorban, s zátonyok közt zárva teng. Ily duzzadt tenger visz most minket is, Használni... [Részletek]

Az idők méhében sok minden vajúdik, ami várja, hogy világra szüljék. [Részletek]

Az igazság egy, akárhogy számítjuk. [Részletek]

Az okos asszony azt teszi, ha rút, Hogy pótlásképpen fog egy szép fiút. [Részletek]

Az ördög néha Szentírást idéz. [Részletek]

Az öröm leghívebb szószólója: a csend. Alig volnék boldog, ha volna rá szavam. [Részletek]

Az vagy nekem, mint testnek a kenyér a tavaszi zápor fűszere a földnek; lelkem miattad örök harcban él, mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg. [Részletek]

Bár minden ember az volna, aminek látszik; vagy pedig ne látszanék olyannak, ami nem! [Részletek]

Bárcsak nyelvtanulásra fordítottam volna az időt, amit vívásra, táncra, medvemókáztatásra prédáltam el. Ó, bár a művészeteket tanulmányoztam volna! [Részletek]

Be furcsa, hogy az ember látja, milyen kacagnivaló bolond más, mikor szerelmes, mégis egyszer aztán kikacagtatja saját magát is, amikor szerelembe esik ő is. (...) Megesküdni ugyan nem... [Részletek]

Becsületes lenni, ahogy most jár a világ, annyi, mint egynek kétezerből lenni kiszemelve. [Részletek]

Bíborszínü kis virág, Melyet Ámor íve lőtt, Önts szemére báj-erőt, Hogy, ha ébred s látja őt, Benne leljen égi nőt, Mint ott Vénus, oly dicsőt. - No, ha ébredsz s látod őt, ... [Részletek]

Bizony, szörnyűt bukik, Aki úgy elbizakodik! [Részletek]

Biztosan tudom, hogy a bánat az élet ellensége. [Részletek]