Zorán idézet

Így, kéz a kézben, Felvirradnak új bánatok, Mert messzebb nézek kéz a kézben, S több veszhet el, mint én vagyok. [Részletek]

Talán jobb is ez így, hogy nincs elég szavam rá, S annak, mit érzek, csak tört részét mondhatom el, Mert egyszer csak ott állnék meztelen szívvel, Azokkal szemben, kik álruhát öltöttek... [Részletek]

Közös szavakból, közös haragból Mi egymás bűnét látjuk Közös dallamból, közös rímekből Egy másik mű szólal meg Közös hitekből, közös lángokból Másik tűzben égünk... [Részletek]

Ne hagyj el, ne dobj el, ne játssz el, Fogadj el, ítélj el, de ne hagyj el! Nincs múlt, nincs esély nélküled, Nincs társ, nincs tét nélkülem. [Részletek]

Ahogy az időn átrohantam Elkísértél ezer alakban Amikor majdnem magam maradtam Visszatértél ezer alakban. [Részletek]

Ha már a fákat nem neveljük S a csónakunkat is eltüzeljük Mire véssünk majd jelet Hogy itt állt egykor a sziget. [Részletek]

Kell ott fenn egy ország, mely talán ránk is vár, kell ott fenn egy ország, amit senki nem talál. Kell ott fenn egy ország, mely bárkit átölel, Kell ott fenn egy ország, amit sosem rontunk... [Részletek]

Egy hozzátartozó élete drágább a pénznél. [Részletek]

Barátaink (és ellenségeink), akik naponta szemtanúi cselekedeteinknek, lehet, hogy objektívebb képet festhetnek motivációinkról, mint mi magunk. [Részletek]

Az élet azokat szereti, akik az utcasarkon virággal a kezükben várnak rá. Lehet, hogy térdre kényszerít, hogy meghurcol, hogy összevérez. Ám legyen! Attól még nem dől össze a világ.... [Részletek]

Az elmés mondások többnyire ismétlések. [Részletek]

Az emberéletnek akkor és csak akkor van valamiféle haszna, ha a világmindenségnek mint egésznek benső értéke (figyelembe véve múltat, jelent és jövőt) nagyobb lett annak... [Részletek]

Az ember néha azt veszi észre, hogy a vonat, amire felszállt, végállomásra ért. Ilyenkor az a kérdés, merre indulj tovább. [Részletek]

Mindig is szerettem volna tudni, ki ír a falakra. Most végre tudom. [Részletek]