Beney Zsuzsa idézet

Lelkem, mondd, mennyi szenvedést viselsz el? [Részletek]

Megtanultam - és ez az öregség nagy áldása, hogy az ember megtanulja -, hogy nem egyértelmű az igazság. A dolgokhoz sokfelől lehet közelíteni, s minden közelítésnek van érvényessége. [Részletek]

A nyári égből havazik. A lélek papírjára ráfagytak a szavak. [Részletek]

Te jössz, rám nézel - én tükörben élek. Te megérintsz - én kísértet vagyok. Egyszer megöltél - most miért ölelnél? [Részletek]

A tó kiszárad, a víz elszivárog, a hold elfogy, homokszemek peregnek. Az én valóságom is elszivárgott. [Részletek]

Mindent hallani ami egyszer lélegzett az időben minden van ami volt de fent de fent a szem sós parazsában él ami nincs. [Részletek]

Elporlik a jelen és a jövendő, de nem pusztul el sohasem a múlt. Aki egyszer átlépte a teremtés vaskemény, átjárható kapuját, [Részletek]

Mindig legyenek kételyeid. Ha abbahagyod a kételkedést, akkor az azt jelenti, hogy megálltál az utadon. [Részletek]

Az ember eltemeti halottjait, sírjuk fölé keresztet ácsol, jelnek, hogy van valami, ami több, mint az élet. [Részletek]

Ha az egész órát úgy betöltöd, hogy benne érték hatvan percnyi van, minden kincsével bírod ezt a földet, s ami még több, ember vagy, fiam. [Részletek]

Bár az igazság felszabadíthat, az nem jelenti azt, hogy nem fáj. [Részletek]

A jövő az, amit fölépítünk. [Részletek]

Az őrület olyan, mint a gravitáció. Csak egy kis lökés kell hozzá. [Részletek]

Az Életrevaló Fánkok Boltjában lélekszitán léleklisztet szitál a pék, abból süti a fánkot. Hanem a cukrot hol elfelejti, hol nem, hol tesz bele, hol nem. Jönnek a vevők, kérdezik: -... [Részletek]