Franz Kafka idézetek

A kétségbeesett elhatározásnál sokkal többet ér a nyugodt, higgadt megfontolás. [Részletek]

A logika ugyan rendíthetetlen, de nem tud ellenállni annak, aki élni akar. [Részletek]

A pénzt, amit megkeresünk, nem vihetjük a sírba, az ellustult időt viszont igen. [Részletek]

A szellem akkor lesz szabaddá, ha többé támaszt nem keres. [Részletek]

A szerelem éppúgy az élet ajándéka, mint a szépség. [Részletek]

A szeretet éppoly problémátlan, mint egy jármű. Csak az a kérdés: ki vezeti, ki utazik, és merre visz az út. [Részletek]

Az ember soha nem elégedhet meg annyival, hogy tudja, mi jó, s mi rossz. Törekednie kell arra is, hogy aszerint cselekedjék. [Részletek]

Az igazi ellenféltől határtalan bátorság költözik beléd. [Részletek]

Az igazi megismerés: bukások sorozata, amit mindannyiszor gyermetegen boldog talpraállás követ. [Részletek]

Azt hiszem, csak olyan könyveket szabad olvasnunk, amelyek mardosnak és furdalnak. Ha az olvasott könyv nem sóz egy jót a fejünkre, hogy ébredjünk, minek azt akkor egyáltalán kézbe venni? [Részletek]

Balzac sétabotjának fogantyújára: Megtörök minden akadályt. Az enyémre: Engem minden akadály megtör. Közös a "minden". [Részletek]

Cél van csak, út nincs. Amit útnak nevezünk, az a tétovázás. [Részletek]

Csak a mi időről alkotott elképzelésünk teszi lehetővé, hogy az ítéletnapról beszéljünk. A valóságban egy szünet nélkül ülésező hadbírósággal állunk szemben. [Részletek]

Elméletileg létezik a tökéletes boldogság lehetősége: úgy, hogy hiszünk a bennünk lévő lerombolhatatlanban, ám nem törekszünk közelébe. [Részletek]