Marcel Proust idézetek
A bölcsességet nem kapjuk, magunknak kell felfedeznünk, miután véget ért utazásunk a vadonban, ahova senki nem mehet el helyettünk, amit senki nem tehet meg helyettünk, mert a... [Részletek]
- Marcel ProustA vágyunkat szebbnek látjuk, s több bizalommal támaszkodunk rá, ha tudjuk, hogy rajtunk kívül a valóság is hozzáigazodik, még akkor is, ha mi magunknak megvalósíthatatlan marad. [Részletek]
- Marcel ProustAhhoz, hogy a valóságot valahogyan elviselhessük, mindnyájunknak kell magunkban néhány kis bolondságot melengetnünk. [Részletek]
- Marcel ProustAz az elképzelésünk, amelyet egy-egy ismerősről tartós módon formáltunk, jó időre süketté vagy vakká tesz vele szemben. [Részletek]
- Marcel ProustAz elmúlt dolgok emlékei nem szükségszerűen úgy emlékeznek a dolgokra, ahogy voltak. [Részletek]
- Marcel ProustAz ember sose tudja, mikor boldog. Sose vagyunk oly boldogtalanok, mint amilyennek hisszük magunkat. [Részletek]
- Marcel ProustAz emberek nem változnak meg egyik napról a másikra, s egy új rendben mindig a régi folytatását keresik. [Részletek]
- Marcel ProustAz idő az embereket átalakítja, de a róluk őrzött képünket nem. [Részletek]
- Marcel ProustAz igazi felfedezőúthoz nem más tájakra van szükség, hanem új szemre. [Részletek]
- Marcel ProustAzok a helyek, ahova vágyunk, mindig több tért foglalnak el az igazi életünkben, mint az a hely, ahol tényleg vagyunk. [Részletek]
- Marcel ProustBűvös öröm áradt el rajtam, elszigetelt mindentől, és még csak az okát sem tudtam. Azonnal közömbössé tett az élet minden fordulata iránt, a sorscsapásokat hatástalanná, az életnek... [Részletek]
- Marcel ProustEgy óra nem csupán egy óra; sokkal inkább egy illatokkal, hangokkal, tervekkel és hangulatokkal megtöltött edény... [Részletek]
- Marcel ProustEgyik ember nem olyan, mint a másik? Mit számít, herceg-e vagy kocsis, ha helyén van a szíve meg az esze! [Részletek]
- Marcel ProustKívánom, ifjú barátom, hogy mindig kék legyen az ég ön felett: s akkor, még abban az órában is, amely nékem már ütött, mikor az erdő már sötét, mikor már gyorsan hull a homály,... [Részletek]
- Marcel Proust