Örkény István idézetek
- Háromba vágtad, édes, jó Lajosom? - Háromba? Nem. Négy egyforma darabba vágtam... Talán nem jól tettem? - De jól tetted, édes, jó Lajosom - mondta Mariska. - Te mindig tudod, mit hogyan... [Részletek]
- Örkény IstvánA halál legközelebbi rokona a csönd. [Részletek]
- Örkény IstvánAki másokat győz le, mindig beszennyeződik. De aki önmagán győzött, megtisztul általa. [Részletek]
- Örkény IstvánAki valamit nem ért, olvassa el újra a kérdéses írást. Ha így sem érti, akkor a novellában a hiba. [Részletek]
- Örkény IstvánAmi tömegnek látszik, az sorsokat rejt magában; a legszürkébb, legszűkszavúbb ember is emlékeket, vágyakat, indulatokat, szenvedélyeket hordoz. [Részletek]
- Örkény IstvánArra gondoltam, hogy van két és fél órám, és azt csinálhatok vele, amit akarok. Arra gondoltam, hogy az ember addig fiatal, amíg hébe-hóba van ilyen két és fél órája. Nem sürgetik.... [Részletek]
- Örkény IstvánAz ember addig tud szeretni, amíg adni, de én már csak neked vágyom adni, ami még maradt, azt a keveset. [Részletek]
- Örkény IstvánAz ember nem annyi, amennyi, hanem annyi, amennyi tőle kitelik. [Részletek]
- Örkény IstvánAz iskolának az a feladata, hogy a kérdezést természetes és leküzdhetetlen szokásunkká tegye. [Részletek]
- Örkény IstvánAzelőtt mindig könnyen és biztos kézzel tudtam dönteni; rájöttem, hogy ez azért van, mert az ifjúságunkban a kérdés mindig ez: a jobbat vagy a kevésbé jót választom-e. Most már csak... [Részletek]
- Örkény IstvánAzóta én is rájöttem, milyen nehéz jónak lenni, illetve, hogy a jóhoz rosszat is kell tudni tenni, mert mindenki egyszerre jó meg rossz, és a körülményektől függ, ilyen lesz-e, vagy... [Részletek]
- Örkény IstvánEddig is mindent kitaláltam, ezentúl is azt teszem. Az életnek nem jut soha semmi eszébe. [Részletek]
- Örkény IstvánEgy kút csak fölülről kap fényt. Az öregség csak a múltból. Az öregek, mint azok a szegény kisgyerekek, akiknek csak egy képeskönyvük van, mindig ugyanazokat a lapokat forgatják. [Részletek]
- Örkény IstvánÉlet és halál kérdése, hogy az ember húsz és harminc közt mit olvas. Ezt nekem is megmondták, mikor húszéves lettem, de én sem hittem el. [Részletek]
- Örkény István