Petőfi Sándor idézetek
Házasodjunk, hajahaj, Házasélet kutyabaj, Mindig szép, Mindig a, Reggel, délben, Éjszaka! [Részletek]
- Petőfi SándorHázasodni, házasodni... élni, Halni a szerelmi láncokon: Add e sorsot énnekem, teremtőm! Mostan ez az én kivánatom! [Részletek]
- Petőfi SándorHazugság, amit tartanak közönségesen, hogy a házasságban megszűnik a szerelem. [Részletek]
- Petőfi SándorHej, csak egy szivet bírt E kebel - Azt is a kend lyánya Lopta el. [Részletek]
- Petőfi SándorHogysem tíz barátot szerezzek képmutatással, inkább szerzek őszinteségemmel száz ellenséget. [Részletek]
- Petőfi SándorHol a boldogság mostanában? Barátságos meleg szobában. [Részletek]
- Petőfi SándorImádkozom hát; íme két kezem Szent áhitattal összekulcsolom. Hallgass meg engem, égi hatalom, Hallgass meg engem, édes istenem! [Részletek]
- Petőfi SándorItt hát, hol országa van a szerelemnek, Az életen által én egyedül menjek? Amerre tekintek, azt mutassa minden, Hogy boldogság csak az én szivemben nincsen? [Részletek]
- Petőfi SándorJó éjszakát!... nem kelt föl titeket sem más, Majd csak az itéletnapi trombitálás! Élete gyertyáját soknak eloltátok, Küldök én örökös éjszakát reátok. [Részletek]
- Petőfi SándorJót kivánok én is néked, Ez természetes dolog, Csakhogy a jó annyiféle, Hogy alig választhatok. [Részletek]
- Petőfi SándorKérdezd: szeretlek-e? s megmondom én, hogy Szeretlek, mert ezt mondhatom; De oh ne kérdezd: mennyire szeretlek? Mert én azt magam sem tudom! Azt tudni csak, hogy mély a tengerszem, De milyen... [Részletek]
- Petőfi SándorKérdezd: szeretlek-e? s megmondom én, hogy Szeretlek, mert ezt mondhatom; De oh ne kérdezd: mennyire szeretlek? Mert én azt magam sem tudom! Azt tudni csak, hogy mély a tengerszem, De... [Részletek]
- Petőfi SándorKinn a kertben voltunk, Egymás mellett űltünk, Az úristen tudja, Mi történt körűlünk? Azt sem tudtam, mi van, Ősz-e vagy kikelet? Csak egyet tudtam, hogy Veled vagyok, veled! [Részletek]
- Petőfi SándorLázzal verő szívemnek vére forr, Mint boszorkány üstjében a bűvös víz. Gyúlt képzeletem mint meteor Fut át a világon és magával visz. [Részletek]
- Petőfi Sándor