Reményik Sándor idézetek
Ez a legnagyobb bűn. Ez a legszörnyűbb büntetés. S a legnagyobb nyomorúság is ez: Elhagyott engem az én szívem is. (...) Nincs, nincs. Elszállt, elillant az évek során. Ó, bűnök,... [Részletek]
- Reményik SándorHa akarsz lenni kicsit boldogabb: Tartsd kicsit távolabb a dolgokat Magadtól - s nem fognak gyötörni. Nem fogsz a percek rejtett zátonyán Boldogtalan hajó Te, összetörni. Ne ismerkedj a... [Részletek]
- Reményik SándorHa könny a gyöngy: A fagyöngyök az erdő könnyei, Parányi könnyek, mozdulatlanok, Fák sudarára fagyott sóhajok, Az erdő gyöngybefagyott bánata. [Részletek]
- Reményik SándorHa menni kell, magammal sokat vinnék, Az egész édes, megszokott világot. [Részletek]
- Reményik SándorHa most, mikor oly érthetetlenül nehéz a szívem: Valaki jönne és karonfogna szépen, szelíden - Nem is karon, csak kézenfogna, mint árva gyermeket a másik És sétálnánk napnyugtától... [Részletek]
- Reményik SándorHa szűk szoba: hadd legyen szűk szoba. A szűk szobában is terem öröm, Gyúl apró gyertya ínség éjjelén, Ó csak ne legyen sorsom bús közöny... [Részletek]
- Reményik SándorHa szűk szoba: hadd legyen szűk szoba. A szűk szobában is terem öröm, Gyúl apró gyertya ínség éjjelén, Ó csak ne legyen sorsom bús közöny... [Részletek]
- Reményik SándorHa úgy látod, hogy minden elveszett, Menj őserdőkön, tengereken túlra Ajánlani fel két munkás kezed. Menj hát, ha teheted. [Részletek]
- Reményik SándorHadd mosolyogjak én Azon is, ami fáj Azon is, ami e Világban vaksötét. [Részletek]
- Reményik SándorHadd nézzelek ma: tán utolszor látlak - Szerető, forró, könnyes irigységgel - Egy percig még - azután elbocsátlak. [Részletek]
- Reményik SándorHiába pazaroltad meleged. Mert adni, adni csak annak lehet, Ki elfogadni bírja lelkedet. [Részletek]
- Reményik SándorHol mérgezett, fekete vér szivárog, Nincs annyi gyolcs, mely betömné a rést, S a sértett szív, hogy csak azért is fájjon, Letépi mindíg-újból a kötést. [Részletek]
- Reményik SándorHomokba írtam minden mondatom, Zápor elmossa: ne fájjon nagyon, Letörli a szél: ne fájjon nagyon, Homokba írtam minden mondatom. [Részletek]
- Reményik SándorHonnan jössz? Szabad lényed mit kutat? Mily börtönálcát feszítettél széjjel? Mutasd meg az utat, Nekem is, nekünk is a szabadságba. [Részletek]
- Reményik Sándor