Stendhal idézetek
Kényszerképzetére egy másik kényszerképzetben keresett gyógyírt: még abból adódóan, hogy a kudarcot mintegy várta, lelke feszültsége előre feloldódott, felelőssége gyengült, s... [Részletek]
- StendhalKét szerelmes érzései csaknem sohasem egyformák. A szenvedélyes szerelemnek megvannak a maga állomásai, egyiken egyik, másikon a másik fél szerelme erősebb. [Részletek]
- StendhalMa este rájöttem, hogy a muzsika, ha kifogástalan, pontosan ugyanazt a hatást váltja ki a lélekből, mint midőn kedvesünk jelenléte gyönyörködtet bennünket, azaz a világ látnivalóan... [Részletek]
- StendhalMi sem érdekesebb a szenvedélynél; minden váratlan benne, s a hős egyben áldozat is. Mi sem sivárabb a kedvtelés-szerelemnél, itt minden számítás, mint az élet összes prózai ügyében. [Részletek]
- StendhalMiért kívánják tőlem, hogy ma is ugyanaz legyen a véleményem, mint hat héttel ezelőtt? A saját kijelentéseim zsarnokoskodjanak fölöttem? [Részletek]
- StendhalMihelyt meglátlak, rögtön megfeledkezem minden kötelességemről, csak a szerelem él bennem! De ez a szó - szerelem - kevés is. [Részletek]
- StendhalMilyen boldogan dől le a turista a hegytetőn, ahová keserves kapaszkodásokkal jutott fel. De boldog lenne-e, ha mindörökre ott kellene pihennie? [Részletek]
- StendhalNem gáncsolok és nem dicsérek, csupán megfigyelek. [Részletek]
- StendhalNem illik szeretni azt, akit szégyellenénk házastársul kívánni. [Részletek]
- StendhalNem szeretni, holott az ég szerető szívvel ajándékozott meg, annyi, mint magunkat és másokat megfosztani a boldogságtól. [Részletek]
- StendhalNem volt több kívánnivalója. Szerelmessé tette ezt az asszonyt, ott az éjszakai szobában maga is meghatódott a nő csábító szépségétől - ennek köszönhette győzelmét, ennek s nem... [Részletek]
- StendhalNémely szívhez csak úgy tudnak hozzáférni, ha sebet ütnek rajta. [Részletek]
- StendhalÓ, mit ér a szerető hűsége, ha szívünket összetöri annak a másiknak a hidegsége, akit jobban szeretünk! [Részletek]
- StendhalOlyan lényt keresünk, akinek a társaságában bátran követhetjük első gondolatunkat anélkül, hogy valaha is törődnünk kellene az illendőségekkel. [Részletek]
- Stendhal