Tad Williams idézetek

A testünk, melyben létezünk, a földből származik, ahogy minden olyan dolog is, amit megeszünk, megiszunk vagy belélegzünk, és végül mindezek a földbe is térnek vissza. Azt pedig, hogy... [Részletek]

Ebben az életben a nők akaratuk ellenére kerülnek egyik férfitól a másikig, és csak reménykedhetnek benne, hogy végül olyannál kötnek ki, aki tiszteletben tartja a szabadságukat. [Részletek]

Ha elhatároztad, hogy valakinek feladatot adsz, és meggyőződtél róla, hogy méltó módon képes azt ellátni, hagyd, hogy önállóan tegye a dolgát. Bizalom nélkül képtelenség megosztani... [Részletek]

Ha eljön az idő, egyetlen nőt sem lehet saját lelkiismerete ellen fordítani, csak akkor, ha valahol legbelül ő maga is akarja. [Részletek]

Lehet, hogy valóban úgy igaz, ahogy a régiek tartják. Lehet, hogy a szív valóban egy darab száraz nyírfa, amely életében csak egyszer lángolhat tiszta, vakító fénnyel - és minden más... [Részletek]

Mintha ezer és ezer apró kis szigeten tengetnénk a napjainkat, egy végtelen óceán kellős közepén, csónak nélkül. Persze kiabálhatunk egymásnak, közülünk azonban senki nem hagyhatja... [Részletek]

Senkinek ne áruld el, hogy sebezhető vagy, csak a saját családodnak. Mert ez éppen elég kis társaság ahhoz, hogy minden egyes tagján rajta tarthasd a szemed. [Részletek]

Szinte soha nincs, hogy valaminek csak egyetlen oka legyen. [Részletek]

Tesszük, amit tennünk kell, mégis mind ugyanarra a sorsra jutunk. Mindegy, hogy magányosan tengeted a napjaidat a házadban, hatalmas vagyont halmozol fel, hangosan énekelsz, vagy kupaszám... [Részletek]

Vajon akad még valaki, aki hozzá hasonló érzelmeket táplál? Vajon mindenki úgy érez, ahogy ő? Vajon ezek a díszes és merev ruházatukban nem egyebek-e, mint összezavarodott lelkek,... [Részletek]

Vajon hová tűnik az idő, ha már elhasználtuk, és nincs rá szükség? Talán olyan lehet ez is, mint a hang, mely a hosszú folyosó falairól újra meg újra visszaverődve egyre gyengül,... [Részletek]