Török Sophie idézetek

De most már itt vagy! Mióta drága karjaid közé beeresztettél, mennyei dallamod elöntött heves áramával. Már nem sokarcú képzelet: felcsendült valóság vagy! S úgy megráztál, mint... [Részletek]

Hűtlen kedves! miért nem szóltál? Szép lassan csöndben óvatosan lehurkoltam volna kezemről az ezüstfonalat - hogy ne fájjon ha majd le akarsz szakadni rólam. [Részletek]

Mert voltál: a világ értelme is megváltozott. Üres szavakban te vagy a tartalom. Lényed ereje valóságba emel képzelt örömöket. S a feneketlen égbolton te vagy a biztos pont hová... [Részletek]

Nézd: ez a fátyolos szem csak sírni tanult S most halálos boldogságában is csak könnyel van tele. Elemészt engem imádott ajkad részeg illata, De mást nem akarok már: hadd pusztítson... [Részletek]