Váci Mihály idézetek

Ha elhagynál engemet, - jobban mi fájna? [Részletek]

Ha elzokognám, hogy mivé lettem, mióta tévelygő vágyam Téged keres, tudnád: ilyen sorsot milyen öröm feledtet, milyen szerelmek ösvényén vezess! [Részletek]

Ha szólsz - a gondolatot mindég mért, elhelyezett szavak tartsák, mint pillérek a hidak ívét, [Részletek]

Hiába vágysz az emberi teljességre, - mert az emberből hiányzik valami. Hiába reménykedsz a megváltó egészben, - mert az egészből hiányzik valami. [Részletek]

Hová lettek a drága vereségek, amelyek nélkül győzni nem lehet! S minden - amit adhatott ez az élet, s amit, gazdagon, el is veszthetett! [Részletek]

Jó a Földön. És mindenütt jó, ahol élni kell. Mindenütt van, mi bánattal eltöltsön, s ami egy életet megérdemel. [Részletek]

Jónást a cet: - magába zárt a test, ez az esetlen állat, átúszta velem a tiszta óceánokat, itatott velem pocsolyákat; éhei jászlaihoz négylábra alázott - de a sors meredekjén ő emelt... [Részletek]

Ki fénybetartja, felkiált: - Ilyen szörnyeteg a szívem, ha szerelem derengi át! - - hát ha gyűlöl - akkor milyen? [Részletek]

Legyen áldott a Te neved, melytől most is remeg az éj. Áldott legyen a szégyened, amelybe elrejteztél. [Részletek]

Ma sem volt könnyű élni Nem lesz könnyű sosem. De érdemes volt! - s mindig Érdemes lesz, - hiszem! [Részletek]

Már összeroskadsz, - végre mondd: mit is akarsz hát, te bolond? Ki biztatott e sorsra itt, hogy szívedet rohamra vidd, és kitárt mellel odaállj, hol a veszély szíven talál? Honnan... [Részletek]

Még nem hiszem, hogy ne lehetett volna élni: - lehetetlent ostromolva, hát próbálom önvesztő szerelemben mi együtt - nem lett volna lehetetlen. [Részletek]

Mert nincs határa semminek, a van, nincs fojtva ölelik egymást; - ha dobban a szíved, mindig meg is hal egy kicsit. A van, a nincs két végű hinta, és lengő hinta minden itt: - ez mélybe... [Részletek]

Mindenki elfordul és itthagy, és magammal maradni félek. Úgy kellenél most! És ha itt vagy, milyen magányos vagyok Véled! [Részletek]