Véghelyi Balázs idézetek

A műveltség olyan, mint a védőoltás: megvéd minket a manipulációtól, határozottabbá, elveinkben szilárdabbá, látókörünkben gazdagabbá tesz bennünket. [Részletek]

A művészet magával az emberrel együtt született meg, éppen ezért úgy kell tekintenünk rá, mint alapvető szükségletünkre. Számomra még ma is az a természetes, kerek és egész világ,... [Részletek]

A művészet ugyanolyan szükséglete szellemünknek és jellemünknek, mint a testnek a kenyér, léleknek a szerelem. [Részletek]

Akkor jó a világ, ha jó benne gyereknek lenni. [Részletek]

Az igazi társ nem egy a százból, hanem a százból az egy. [Részletek]

Beszél az emberről, ahogy az ember beszél. [Részletek]

Egyedül az ember nem lehet szabad, csak magányos. [Részletek]

Együtt halunk meg, mondtad mindig... Lehet, hogy már csak egyszerre? [Részletek]

Felhőn alszunk minden éjjel, suhanunk az álom-széllel, nap, hold, minden csillag tudja: eggyé vált a kettőnk útja. [Részletek]

Híres az legyen, ki nagy, s ne az nagy, ki híres! [Részletek]

Mindenki csak a saját hazájában lehet próféta - más kérdés, hogy követik-e. [Részletek]

Mint hó a földről, olvadunk. Föld vagyunk csak, mit otthagyunk. [Részletek]

Rajtunk múlik a történelem. Ne mi múljunk rajta! [Részletek]

Részeggé tettél. Egyedül aludtam ma: elvonókúrán. [Részletek]