Edgar Allan Poe idézetek

"Itt e rémek-járta házban mondd meg, lelkem szódra vár - Van... van balzsam Gíleádban?... Mondd meg - lelkem esdve vár..." S szólt a Holló: "Soha már!" [Részletek]

"Látnok!", búgtam, "szörnyű látnok, ördög légy, madár, vagy átok, Hogyha istent úgy félsz mint én s van hited, mely égre száll, Mondd meg e gyászterhes órán: messzi Mennyben vár-e... [Részletek]

- Morella?! S kicsoda, ördögebb még az ördögnél, torzította el gyermekem vonásait, s hintette el rajtuk a halál színét, amint megrezzenve alig hallható hangomtól, földről az égre... [Részletek]

A bánat - a mult A semmibe hullt... [Részletek]

A költészet a gondolat és a zene kombinációja. [Részletek]

A sóhajország árnyán Laktam egyedül, árván, Lelkem mocsár volt, mély magány. [Részletek]

A szenvedés száz arcú szörnyeteg. A földi boldogtalanságnak igen változatos formái vannak. Mint a szivárvány, a horizont fölé nyúlik - árnyalatai színpompásak, mint a szivárványé,... [Részletek]

A szerkesztő vagy kombináló készség - amelyben a találékonyság rendszerint megnyilatkozik, de amelynek a frenológusok szerint (...) az agyban, mint minden ősi képességnek, külön... [Részletek]

A találékonyság és az analitikai képesség közt nagyobb a különbség, mint a köznapi értelemben vett képzelet és a tulajdonképpeni képzelőerő között, pedig jellegzetes... [Részletek]

A verses költészet egyetlen legitim birodalma a Szépség. [Részletek]

A víziók zord éjén Láttam tűnt boldogságom; Szívem megtört, mert élet és fény Nem volt - csak éber álom. [Részletek]

Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára. [Részletek]

Aludj, szavam fel nem zavar, Hisz álmod oly tökéletes! Ébredj? Fény várjon, zivatar? Sírj és nevess? (...) Aludj! Még bűvkört jár vele Egy álom: Szellemed nyugodt; De szertefoszlik... [Részletek]

Amint az erős ember is szereti kifejteni képességeit, és élvezi a testmozgást, amint izmait gyakorolja, úgy lelkesíti az "elemző" lelket a megfejtés lelki feladata. [Részletek]