A róka és a kutya idézet
Nemrég volt, hogy beköltöztél hozzám. Nem volt senkid, szükséged volt rám, a bánatból boldogság vált, mert nekem is szükségem volt rád. Jól emlékszem rá, játszottunk sokat, és nem feledem az esős napokat. A kandallónál ültünk, te meg én. Egyszer sajnos minden véget ér. A búcsú fáj nagyon, a válás oly szomorú, de szívemben él emléked, soha nem feledlek téged.
- A róka és a kutyaTovábbi idézetek:
Nem úgy félek ám én a haláltól, hogy akkor én most remegek, meg izzadok, hogy halál, meg ilyenek. Hanem, hogy nem tudom, hogy mi lesz. Próbáltam már belegondolni is, hogy mi lesz, de... [Részletek]
- Cserna-Szabó AndrásAz ember igazában nemcsak személyiség, test és lélek, hanem az elmebaj egy válfaja, amely szövettanilag minősíthetően alakot öltött. [Részletek]
- Márai SándorMegbocsátani annyi, mint már nem gyűlölni, lemondani a bosszúról. [Részletek]
- Andre Comte-SponvilleA látványos külsőség is egyfajta védelem. [Részletek]
- Frank HerbertAz ostobaság: a boldogságra való alkalmasság, a tökéletes megelégedettség. Ez a legfőbb jó egy civilizált társadalomban. [Részletek]
- Anatole FranceÉn mindig szerettem a Mikulást. Nemcsak a nyalánkságok miatt, miket maga után hagyott, mert még édesebb volt a dicséret, mit ilyenkor mindig hallottam. [Részletek]
- Asbóth JánosHa igaz, hogy még Istennek is megvan a maga pokla, ez pedig az emberek iránt érzett szeretete, akkor minden embernek van pokla, mégpedig egy karnyújtásnyira: a családja iránt érzett... [Részletek]
- Paulo Coelho