Ambrose Gwinnett Bierce idézet

Út: hosszú, keskeny földsáv, amely mentén eljuthatunk onnan, ahol elviselhetetlen, oda, ahova hiába megyünk. [Részletek]

Az egoista egy rossz ízlésű ember, akit sokkal jobban érdekel saját maga, mint én. [Részletek]

Boldogság: tűnődni mások boldogtalanságán. [Részletek]

Vita - módszer mások tévedéseinek jóváhagyására. [Részletek]

A páncél olyan öltözék, amit azok viselnek, akiknek a szabója kovács. [Részletek]

Az agy az a szervünk, amellyel azt gondoljuk, hogy gondolkodunk. [Részletek]

Kolostor: visszavonulási hely az asszonyoknak, akik szabadidejükben tétlenségük bűnén meditálnak. [Részletek]

Bár megmondhatnám nektek, hogy ugyanaz vagyok, aki voltam! De játszanom kell a szerepemet. Méghozzá jól. Közben pedig lezárt szemhéjam mögött a könnyek egyenesen a lelkembe folynak.... [Részletek]

- Buta vagyok én, Karak? - Nem vagy buta, csak még keveset tudsz. [Részletek]

A tengerbe vissza-visszatérő vizek "belehalnak" a tengerbe. Valójában azonban nem szűnnek meg - csupán hazatalálnak. E "paradoxon" talán legszebb és legmegvilágítóbb képe, hasonlata a... [Részletek]

Minden ciklus egyfajta reakció az előző ciklusra. [Részletek]

Amikor a vágy meghal, a félelem megszületik. [Részletek]

Az új társadalmak mindig primitívek. [Részletek]

A vasmacska a földhöz szegez, de a bizalom... a bizalom oda repít, ahová csak akarod... [Részletek]