Balla Zsófia idézet

Megvontad magad, meg, mindenkitől. Ki véd engem e megvonás elől? Egy vagyok azzal, amit elvetélnék. Egy vagyok azzal, akit nem találok. Nem tudtam, hogy halálod életfogytiglani. [Részletek]

Elfelejtettünk, mi mindannyian, beszélgetni. Beszélünk egymással, de "nem találunk szavakat..." Ritkán merészkedünk a lényegig. [Részletek]

Tűznél égetőbb a bizonyosság: nem vagyok egyedül. Egy-egy fél halál jut ránk. [Részletek]

Nem az tesz büszkévé, amit másokért tettem, csupán az bánt, amit elmulasztottam. [Részletek]

Nem akarok semmit. Állok a közeledben, beleszagolok a szélbe. Simogatom a neved. [Részletek]

Ne légy se víg, se szomorú, A kedv: az égiháború. Megjön, eláll. S csak az marad, amit a perced átharap. [Részletek]

Ha van, veled van. Ha nincs már, - akkor is. [Részletek]

Magasból nézve mosolyogni való minden szívfájdalom, bizony sokszor még a magunké is. [Részletek]

Ha nem tudsz szeretni, betegebb vagy, mintha rákos lennél. [Részletek]

Két értelmes ember viszonyában az a természetes, ha mindenről, amiről másképpen gondolkoznak, vitatkozva próbálnak közös véleményt kialakítani. [Részletek]

Az élet olyan tragikus, az egyik nap még itt van az ember, másnap meg szintén. [Részletek]

Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára. [Részletek]

A szent szellő mindenkit megérinthet: szép rezgések mindenki lelkében keletkeznek, de nem mindenki tudja vászonra, kőre, papirosra marandósítani. Csak a művész! A művész, az igazi... [Részletek]

Csak a szabad ember vitázhat, alkudozhat. A bebörtönzött ember nem köt alkut azzal, aki tömlöcbe vetette. [Részletek]