Berkesi András idézet

Nem hiszem, hogy az emberek igazán ismerik önmagukat. Ha új helyzetbe kerülünk, nem tudjuk, hogy mit vált ki belőlünk. [Részletek]

Az egyénnek meg tud bocsátani az ember, de az eszmének és a rendszernek nem. [Részletek]

Értsd meg, nincs lehetőségem arra, hogy bizonyítsak. Olyan vagyok, mint a főiskoláról kikerült fiatal színészek, akik tudják magukról, hogy tehetségesek, de nem kapnak szerepet. [Részletek]

Nem züllök el, hiszen akarat kérdése minden, és társaimban sem az undorítót nézem, hanem meg kell ragadnom azokat a tűnő pillanatokat, amikor az eldurvult és elfásult érzelmek mögül... [Részletek]

Be kell vallanom, én egyetlen dologban hiszek. A tudományban. Meggyőződésem, hogy a tudomány fogja megmenteni az emberiséget a pusztulástól. [Részletek]

Lám, tulajdonképpen milyen jók az emberek. A bajban összetartanak, ha jól megy nekik, marják egymást. [Részletek]

Egyedül kell harcolnia, elszigetelten harcostársaitól, ésszel és ügyességgel, adott esetben reménytelenül, mert nem várhat segítséget. [Részletek]

Ha nem szerethetlek félelem nélkül, akkor nem merhetlek szeretni. [Részletek]

Az emberek nem élhetnek másként, csak egymás oltalmában. [Részletek]

De nem akarta mohó kortyokkal kiüríteni az élvezet poharát, amikor lassan is szürcsölgethette. [Részletek]

Paradoxon, de aki keveset tud, általában nem akar többet tudni, aki viszont többet tud, még többet akar tudni. [Részletek]

Keresni valamit annyi, mint hinni a létezésében. [Részletek]

Az ember rengeteget veszít, ha sohasem veszíti el a fejét. [Részletek]

Őszintén hiszem, hogy jobb sikertelennek lenni valamiben, amit szeretsz, mint sikeresnek lenni valamiben, amit utálsz. [Részletek]