Cassandra Clare idézet

Nem mindig fáklyásmenet felvállalni azt, akit szeretünk. [Részletek]

Mindig nekem volt inkább szükségem rád, mint neked rám. [Részletek]

Vannak érzések, amiket soha nem felejt el az ember. [Részletek]

Ami nem öl meg... az jobban teszi, ha máris menekülőre fogja. [Részletek]

Általában meglepően vidám fickó vagyok. Próbálkozz egy olyan napon, ami nem esik a hétfő és vasárnap közé! [Részletek]

Sokszor a zagyvaságokban is rengeteg az értelem, ha az ember tudja, hol keresse benne. [Részletek]

Ha a fantáziátlanságba bele lehetne halni, gyerekkorodban kipurcantál volna. [Részletek]

Az a boldogság, amely egy adott okból fakad, a nyomorúság egyik formája csupán, hiszen az adott okot bármely pillanatban elvehetik tőlünk. [Részletek]

Én alapvetően sosem kerestem egyebet, mint a szerelmet. Talán mert sosem éreztem, hogy igazán szeretnek. Mindennek, amit addig csináltam, egyetlen célja volt: hogy szeressenek. [Részletek]

Életem eddigi részében máris túl sok biztos tudással és azok tuti cáfolatával akadtam össze. Ezentúl inkább saját fejjel fontolgatok, saját lélekkel-szívvel érzek. [Részletek]

Amikor ősszel, ha haloványan csillog a napfény, egyszerű szavakkal hódolok néked és szeretlek, ahogyan csak a fűz szeretheti a bágyadt folyót. [Részletek]

Aki örömét leli a magányosságban, az vagy vadon élő állat, vagy isten. [Részletek]

A természet ingyen nem adja kincsét. [Részletek]

Tudod, mikor valami rossz történik velem, szeretem azt gondolni, hogy az én hibám. Mert tudod, ha valaki más hibája lenne, akkor én semmit nem tehetnék ellene. [Részletek]