Cormac McCarthy idézet

Valósággá válik, amit az emlékezetünkben megváltoztatunk, akár ismerjük ezt a valóságot, akár nem. [Részletek]

Minden olyan szépség, amit a szívünkbe akarunk zárni, a fájdalomból sarjad. Szomorúságból és hamuból születik. [Részletek]

Azt hiszem, először is eléggé félősnek kell lennie az embernek ahhoz, hogy állandóan résen legyen. Meg gyanakvónak. Ébernek. [Részletek]

Aki a kisebb ígéreteket megszegi, az a nagyobbakat is meg fogja szegni. [Részletek]

Azt mondják, a nők megálmodják, ha veszély fenyegeti a szeretteiket, a férfiak pedig a rájuk leselkedő veszélyt álmodják meg. [Részletek]

Emlékezz, hogy a dolgok, amiket megjegyzel, örökre a fejedben maradnak. [Részletek]

- Van, amit elfelejt az ember, ugye? - Igen. Elfelejti, amire emlékezni akar és emlékszik arra, amit el akar felejteni. [Részletek]

A könyv semmihez sem hasonlítható kulturális tőke. A könyv az, ami ablakot nyit nekünk a világra. (...) Csupán a szemünk mozgatásával megtanulhatunk olyan elméleteket, amelyek alkotóik... [Részletek]

Az élők elől elbújhatsz, de a halottaktól nem tudsz elrejtőzni. Csak most értettem meg: egy halottnak mindig igaza van. Azért, mert az ember már nem tud kit hibáztatni. [Részletek]

Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket. [Részletek]

Mi lesz velem, mondd? Szemem fényét félelem fakítja, mellkasomban buta álmok. Karnyújtásnyira, mégis távol: hiányzol az éjszakámból. [Részletek]

Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát. [Részletek]

Az embert évszázadokon át nem a pálca emelte az állat fölébe és ragadta a magasba, hanem a zene: a fegyvertelen igazság ellenállhatatlan ereje, példájának vonzása. [Részletek]

Apró áldozatok nagy reményt szülhetnek. [Részletek]