Émile Zola idézet

Az előbb még szidta, mint a bokrot, most meg tessék, úgy siratja, hogy a szíve szakad bele... Istenem, de buták is vagyunk, mi nők! [Részletek]

Az igazi ifjúság az egyetemeken, a laboratóriumokban, a könyvtárakban van. Ez a dolgozó ifjúság fogja meghozni a holnapot, nem pedig az asztaltársaságok, kiáltványok és extravaganciák... [Részletek]

Mindig az én a középpont, az egyén mindig azt kívánja, hogy önmagában és önmaga által legyen boldog. [Részletek]

Az élet éppen úgy származik az ujjakból, mint az agyból, ha egyszer élőlényeket teremt valaki. [Részletek]

Lángész csak a társadalom talajából virágzik ki, a nagy művészetben csak korának hite lángolhat. [Részletek]

Veszélyesen beteg az a nép, amely már nem hisz az életben. [Részletek]

Ha egy házasságban mindkét fél a másik halálára spekulál, akkor az ember jól nyissa ki a szemét, anélkül, hogy az ismerősöket beavatná. [Részletek]

Minap óvatlanul kinyitottam a tévét. Azóta is kamillás vattával borogatom az agyam. [Részletek]

Légy jó hallgató, és ösztönözz másokat is arra, hogy önmagukról beszéljenek! [Részletek]

Ez a mi otthonunk, hogy legyen honnan elfutni, és legyen hova visszatérni. [Részletek]

A tűz nagyon jó szolga, de igen rossz úr. [Részletek]

Ne higgye, hogy ha nemlétezőnek tekinti őket, egész életére megmenekül a szomorú dolgoktól. [Részletek]

Elveszíthetjük azokat is, akiket szeretünk, és azokat is, akiket nem kedvelünk. Úgy érzem, törekednünk kell, hogy azok közé tartozhassunk, akiket szeretnek és sajnálnak, ha egyszer ránk... [Részletek]

Mindig van olyan, aki marad, és olyan is, aki elmegy. Ez másokkal is így van. Ha senki sem tenne semmit, csak azért, mert fél az elválástól, mi lenne? (...) Embernek lenni azt jelenti, hogy... [Részletek]