Fodor Ákos idézet

Gallérkád lebbenése felröpít, elbotlom egy hajszálad árnyékában, fénylő-homályló tekintetedben növök-fogyok: Isten Tenyerén hancúrozunk és közben, olykor mintha hárman is... [Részletek]

Amitől nem félsz: megölhet; ám amitől félsz: el is pusztít. [Részletek]

Bánt? bosszant? úntat? Kérj tőle valamit - és holtig elkerül... [Részletek]

Úgy hallgasd meg, hogy így emlékezhessen rá: "jót beszélgettünk". [Részletek]

Akkor a Legszebb, ha még / már nem ismerjük valódi célját. [Részletek]

Koszlik-foszlik, züllik a talmi holmi. - Habár reménytelen e dolog itt: minden napodon hozz rendbe valamit; m a g a d a t ne hagyd elgazosodni. [Részletek]

A hópehely és árnyéka találkozik végül a földön. [Részletek]

Számomra úgy tűnik, hogy az árulók legalább hoztak egy döntést. De a gyávák? Ők csak ott ültek a körmüket rágva, de nem tesznek semmit, mert félnek bármit is cselekedni. Ez sokkal... [Részletek]

Ha a szegények szenvedését nem a természet törvényei okozzák, hanem a mi intézményeink, nagy a mi bűnünk. [Részletek]

Örülök, hogy vannak olyan dolgok, amiket nem tudtok, és ki sem tudtok találni, olyan fura dolgok, amik, már amennyire ezt tudhatom, csakis velem történtek meg az egész világtörténelemben. [Részletek]

Kellő idő alatt még a közönséges erőfeszítés is hozhat különleges eredményt. [Részletek]

A kedvenc könyveimet újra és újra elolvastam, néha csukott szemmel beszívtam ismerős illatukat. Elég volt ez az illat, a könyvek lapjainak érintése, hogy boldognak érezzem magam. [Részletek]

Rájöttem, hogy önmagamnak értékes vagyok. Nem azért, mert mások is ezt gondolják, és nem is azért, mert az emberek kiállnak mellettem. Ezt én magam értem el, nagyon sok erőfeszítés... [Részletek]

Minél hosszabb az életed, annál többször követed el azt a bűnt, amit az élet rövidségére hivatkozva megbocsáthatónak tartasz. [Részletek]