George R. R. Martin idézet

Az árulás veszedelmes gyomnövény. (...) Ki kell tépni szárastul, gyökerestül és magostul, máskülönben új árulók nőnek ki az út mellett. [Részletek]

Az évek százával és ezrével múlnak el, de mi egyebet láthat bármelyik ember is az életből, mint néhány nyarat, néhány telet? Ránézünk egy hegyre, és azt mondjuk: örökkévaló.... [Részletek]

Az ember sohasem sebezhetőbb a csatában, mint menekülés közben. (...) A menekülő ember olyan a katonának, mint vadásznak a sebzett állat. Csak még vérszomjasabbá teszi. [Részletek]

Egy hang hamisan szólhat, de sok hangban mindig megtalálhatod az igazságot. [Részletek]

A legnagyobb bolondok gyakran okosabbak azoknál, akik kinevetik őket. [Részletek]

A félelem megfertőzheti az emberi elmét és furcsa gondolatokat ébreszthet benne. [Részletek]

Ahogy vétkeztünk, úgy szenvedünk. [Részletek]

Mit ér, ha nagy vagy, gigászi nagy, ha birodalmak császára vagy, de bús szívedben örök a fagy? [Részletek]

Ha nem tudsz szeretni, betegebb vagy, mintha rákos lennél. [Részletek]

Két értelmes ember viszonyában az a természetes, ha mindenről, amiről másképpen gondolkoznak, vitatkozva próbálnak közös véleményt kialakítani. [Részletek]

Az élet olyan tragikus, az egyik nap még itt van az ember, másnap meg szintén. [Részletek]

Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára. [Részletek]

A szent szellő mindenkit megérinthet: szép rezgések mindenki lelkében keletkeznek, de nem mindenki tudja vászonra, kőre, papirosra marandósítani. Csak a művész! A művész, az igazi... [Részletek]

Csak a szabad ember vitázhat, alkudozhat. A bebörtönzött ember nem köt alkut azzal, aki tömlöcbe vetette. [Részletek]