Gerlóczy Márton idézet

Nincs tökmindegy, ha nincs semmi, és a mai az egy ilyen nap. [Részletek]

Csupán azért engedem be a (...) bánatot, mert már annyira magányos vagyok, hogy egyedül őt találom érdekes beszélgetőtársnak. (...) Olyanok vagyunk, mint fenyőerdő közepén a fűzfa,... [Részletek]

Amit léleknek nevezünk, nem más, mint az emlékek érzékeink által minden pillanatban pergetett filmje. [Részletek]

Nem tudni, mi a jobb: minél tovább gyereknek maradni, vagy minél előbb felnőni. Az egyetlen csalódás, ami teljesen bénítónak és visszafordíthatatlannak hat (...), amikor az ember saját... [Részletek]

- Miért kell neked mindenből drámát csinálni? Voltak nők az életedben, ahogy vannak, és lesznek is. - Nem. Csak nők voltak meg én, és az élet körülöttünk, amit néhanapján... [Részletek]

Aki azzal foglalkozik, hogy jól érzi-e magát, hogy a körülmények összejátszanak-e végre ahhoz, hogy jól érezze magát, az, feltételezem, hogy ebben az erőlködésében, ebben a nagy... [Részletek]

Ahogy idősebb lesz az ember, azok a képi és érzelmi elemek, melyeket kicsomagolni kíván, egyre tágabb értelmezést nyernek, a körülöttünk zajló élet látványa kiteljesedik, az okok... [Részletek]

Feltámad sok már feledett szó, és feledésbe hull sok most kedvelt, ha netán így dönt a gyakorlat. [Részletek]

Van gondolat, ami lehúz, és gondolat, ami felemel. [Részletek]

Minél alacsonyabb valakinek az önértékelése, annál jobban vonzódik azokhoz, aki szeretik őt. Minél magasabb az önértékelése, annál inkább szabad abban, hogy kivel létesít és tart... [Részletek]

A vallásra, mint nélkülözhetetlen támaszra főként azoknak van szüksége, (...) akiknek a személyisége képtelen önmaga támasza lenni. [Részletek]

Szeretem a földet, amelyre lép, a levegőt, amelyet beszív, és mindent, amihez hozzáér, mindent, amit mond. Szeretem minden pillantását, minden mozdulatát, szeretem őt teljesen és egészen. [Részletek]

Minden hiba hihetetlenül ostobának tűnik, ha más követi el. [Részletek]

Jó dolog lemásolni, amit az ember lát, de sokkal jobb megjeleníteni azt, amit már nem lát, csak az emlékezetében. Ebben az átformálódásban együttműködik a képzelet és az emlékezet.... [Részletek]