Gustave Flaubert idézet

A szerelemnek hirtelen kell érkeznie, villám és mennydörgés között - mint egy égiháborúnak, amely úgy szakad az életre, felforgatja, elragadja az ember akaratát, mint a falevelet, és... [Részletek]

Nem a szenvedély írja a verseket. Minél személyesebbek, annál gyengébbek. Minél kevésbé érzünk valamit, annál erősebb a képességünk, hogy úgy fejezzük ki azt, ahogyan valójában... [Részletek]

A túlzott beszéd közepes érzelmeket takargat, mintha a lélek teljessége olykor nem a legüresebb metafórákban áradna széjjel, mert hisz soha senki se képes pontos mértéket adni... [Részletek]

Csak azokat szeretjük, akikért szenvedünk. [Részletek]

Nem, nem hiszem, hogy a boldogság lehetséges, a nyugalom azonban igen. Ezért távol tartom magamat mindentől, ami idegesít. [Részletek]

A mély érzés olyan, mint a tisztességes asszony, mivel fél, hogy feltűnik, lesütött szemmel jár az életúton. [Részletek]

Az élet csalódásai közt oly jólesik gyönyörködni, ha csak gondolatban is, egy-egy nemes jellemben, egy-egy tiszta érzelemben és a boldogság képeiben. [Részletek]

Az ellenfél meggyöngítésének legjobb módja, ha elhitetjük vele, hogy mellette állunk. [Részletek]

Látott már valaha alkoholistát egy üveg vodka mellett? Amint éppen vívódik. Tudja, ha megkóstolja, addig iszik, amíg rosszul nem lesz, de sehogy sem tud ellenállni a kísértésnek. Végül... [Részletek]

Törődés az emberiséggel és annak sorsával - ez álljon az érdeklődése középpontjában minden technikai erőfeszítésnek. [Részletek]

Valahol elhagytad az arcomat, s most én se tudom, milyen vagyok. [Részletek]

Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát. [Részletek]

A világon minden mozgás külön-külön kimért-józan, együttvéve pedig ellenőrizetlen-részeg attól a közös áramtól, amely összeköti őket. Az emberek fáradoznak, sürgölődnek a... [Részletek]

Az az igazi hős, aki reményt ad a reménytelenségben. [Részletek]