Helen Keller idézet

Soha nem a pesszimisták fedezik fel a csillagok titkait, nem ők hajóznak el a feltérképezetlen világokba, és nem ők nyitnak új távlatokat az emberi szellem számára. [Részletek]

Hiszem, hogy az életet azért kaptuk, hogy növekedjünk a szeretetben; és hiszem, hogy Isten bennem van, ahogy a nap a fényben és az illat a virágban... Hiszek a lélek halhatatlanságában,... [Részletek]

Az ember soha nem elégedhet meg azzal, hogy a földön kússzék, ha igazából szárnyalni vágyik. [Részletek]

Az önsajnálat a legnagyobb ellenségünk. Ha behódolunk neki, egész életünkben semmi bölcset sem tudunk tenni. [Részletek]

Fordítsd az arcodat a nap felé, és minden árnyék mögéd kerül. [Részletek]

A némaság iszonyú teherként nehezedik lelkemre. Majd megjelenik a remény egy mosollyal és ezt susogja: "az önfeledésnek is megvan a maga öröme". Így hát én igyekszem napommá varázsolni... [Részletek]

Sohasem veszíthetjük el, amiben egyszer örömünket leltük. Mindazok, akiket mélyen szeretünk, részünkké válnak. [Részletek]

Az igazság az, hogy meg lehet érteni a várost. Megismerheted, szeretheted vagy akár utálhatod is. Hibáztathatod, vagy megsértődhetsz rá, úgysem változik meg ettől semmi. Végül is te is... [Részletek]

A szeretet nem nézheti az érdemet, mert különben alkuvá válik. [Részletek]

Állapítsuk meg: "Vagy van Isten, vagy nincs." Mármost melyik felfogás mellé álljunk? Az ész ebben nem dönthet: végtelen káosz választ el bennünket. E végtelen távolság legvégén... [Részletek]

Szófogadó gyermek, szerelmes feleség - kifogyhatatlan jólét. [Részletek]

Az ember sose ismeri meg azokat, akiket őrülten imádna. [Részletek]

Valójában nem is léteznek igazán őszinte cselekedetek. Mindig van egy alantas, önérdekű, egyértelműen kevésbé dicséretes indíték, bármilyen jól lapulnak is meg sűrű és sötét... [Részletek]

Nem látjuk meg tulajdon vétkeink, de másokat ítélni készek vagyunk hamar. [Részletek]