Johann Wolfgang von Goethe idézet

Ó, boldogok, kik még hiszik, hogy a tudás a zűrzavart apasztja! [Részletek]

Ebben csak egy a keserű: a lét rövid, hosszú a mű. [Részletek]

Tartsd hát magad, szerepedből ne ess ki! [Részletek]

Idő, állj meg egy pillanatra, s ti, suhanó percek, várjatok, amíg ők ketten esküt tesznek, hogy egymáshoz örökké hűek lesznek, csak addig várjatok! [Részletek]

Jól válaszd meg az álmod, mert ez meghatározza egész életed alakulását, sorsodat is, és esetleg be is teljesülhet. [Részletek]

Oly embert ismerni, kivel a távolság és a kimondatlan gondolatok ellenére is úgy érzed, megértitek egymást - e földet ez virágoskertté változtatja. [Részletek]

Közönségesnek nevezzük az esetleges valóságot, melyen nem fedezünk fel pillanatnyilag sem a természetnek, sem a szabadságnak valamely törvényét. [Részletek]

Bár megmondhatnám nektek, hogy ugyanaz vagyok, aki voltam! De játszanom kell a szerepemet. Méghozzá jól. Közben pedig lezárt szemhéjam mögött a könnyek egyenesen a lelkembe folynak.... [Részletek]

- Buta vagyok én, Karak? - Nem vagy buta, csak még keveset tudsz. [Részletek]

Az ember itt kevés a szeretetre. Elég, ha hálás legbelűl Ezért-azért; egyszóval mindenért. [Részletek]

Minden ciklus egyfajta reakció az előző ciklusra. [Részletek]

Amikor a vágy meghal, a félelem megszületik. [Részletek]

Az új társadalmak mindig primitívek. [Részletek]

A vasmacska a földhöz szegez, de a bizalom... a bizalom oda repít, ahová csak akarod... [Részletek]