József Attila idézet

Ha jönnél, elsimulna köröttünk a rét És csend volna. Nagy csend. De hallanánk titkos éjjeli zenét, A szívünk muzsikálna ajkainkon. [Részletek]

Éltem - és ebbe más is belehalt már. [Részletek]

Én mondom: Még nem nagy az ember. De képzeli, hát szertelen. Kisérje két szülője szemmel: a szellem és a szerelem! [Részletek]

Most mégis, megfáradván, Dicséreteddel keresünk új erőt S enmagunk előtt is térdet hajtunk, mondván: Szabadíts meg a gonosztól. Akarom. [Részletek]

Elmondom: Öltem. Nem tudom kit, talán az apám - elnéztem, amint vére folyt egy alvadt éjszakán. [Részletek]

Keresek Valakit s nem tudom, ki az? A percek robognak, tűnik a Tavasz S nem tudom, ki az. [Részletek]

A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok. [Részletek]

Az utazás soha nem pénz kérdése, hanem bátorságé. [Részletek]

A nő a filozófiát úgy értelmezi, hogy aki vele filozofál, kutyába sem veszi. [Részletek]

Azok az idegenek, akiknek már nincs hazájuk, igazában csak e pillanatokban élnek életük régi feszültségével: a pillanatokban, amikor várják a reggeli postát. (...) Tudják, hogy a haza... [Részletek]

Egy perc enyém, mit olykor szívszorongva lesünk, de jő és némán elszalad, egy perc: amíg a szárnyas gondolat nagy messzi útra szárnyait kibontja. [Részletek]

Amint gyermeket szül az ember, igazán soha többet nem gondolhatja, hogy "én". Mindig csak "mi". Mi a legjobb "nekünk". Noha ami "nekünk" a legjobb, az gyakran pocsék "nekem". [Részletek]

Nincs művészibb magatartás, mint szeretni az embereket. [Részletek]

Hiszem, hogy két ember együtt, váll váll mellett, gyarapíthatja egymást, és örömet adhat a másiknak. Anélkül, hogy el kellene nyomni az egyiket, hogy a másik erős maradhasson. [Részletek]