Juhász Gyula idézet

A koldusok a templom küszöbén figyelmeztetik a híveket, hogy szociális kérdés is van a földön. [Részletek]

Játszom a jövővel És a szerelemmel, Az én eltört, árva, Furcsa életemmel. [Részletek]

Nyíljanak kertedben A misztrikus rózsák, Legyen szebb e versnél A boldog valóság. [Részletek]

Éveknek súlya nem mindig teher, Sok ember lassan mindent kihever. [Részletek]

A költőnek van a legszebb hivatása e földön: ő az, aki halhatatlanná varázsolja a mulandóságot. [Részletek]

Te vagy nekem a sorsom, Te vagy nekem a minden, Te ragyogsz, túl sírokon A bűneimben! [Részletek]

Próbáltam néha-néha a halált, De gyáva szívem mindig visszafájt, Hiába siralomvölgy ez a tájék, Úgy érzem néha, hogy valaki vár még. [Részletek]

Az ellenfél meggyöngítésének legjobb módja, ha elhitetjük vele, hogy mellette állunk. [Részletek]

Látott már valaha alkoholistát egy üveg vodka mellett? Amint éppen vívódik. Tudja, ha megkóstolja, addig iszik, amíg rosszul nem lesz, de sehogy sem tud ellenállni a kísértésnek. Végül... [Részletek]

Törődés az emberiséggel és annak sorsával - ez álljon az érdeklődése középpontjában minden technikai erőfeszítésnek. [Részletek]

Valahol elhagytad az arcomat, s most én se tudom, milyen vagyok. [Részletek]

Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát. [Részletek]

A világon minden mozgás külön-külön kimért-józan, együttvéve pedig ellenőrizetlen-részeg attól a közös áramtól, amely összeköti őket. Az emberek fáradoznak, sürgölődnek a... [Részletek]

Az az igazi hős, aki reményt ad a reménytelenségben. [Részletek]