Kaposi Krisztina idézet

Nem tudom, hogy te miért váltod ki belőlem ezt az éhséget, talán ez is a szerelem varázsa? Nem tudom. De annyira szeretlek! És akarlak, mindig. Nappal jövök-megyek, dolgozom, de itthon,... [Részletek]

Imádom nézni, ahogy alszol, vagy hallgatni az egyenletes légzésedet. Imádom az illatod és a hangod. Imádom, ahogy jössz-mész a házban, vagy motozol a konyhában. Imádom, ahogy hozzám... [Részletek]

Először csak egy apró csókocskát kaptam, ismerkedő, mondhatnám félszeg kis csókot. Aztán mélyet sóhajtott, a két kezébe fogta az arcom, és olyan szenvedéllyel vette birtokba az... [Részletek]

Ami volt, elmúlt, meg nem változtatható még akkor sem, ha nekem nem tetszik a történet. [Részletek]

Nem hiszem, hogy valaha is találkozom még az életben olyan férfival, akinek úgy bele tudnék feledkezni a kék szemébe, mint a tiédbe. [Részletek]

Minden reggel rácsodálkoztam a vonzerejére, és minden délután úgy vártam, hogy lássam, mintha ő maga lett volna a levegőm, ami életben tart. [Részletek]

Azt olvastam valahol, hogy ha az ember meghal, akkor a lelke kiszáll a testéből, és látja a földi porhüvelyét. Bár én fizikailag nem haltam meg, a lelkem mégis elhagyta a testemet és... [Részletek]

Láttam a múltját. Láttam a jövőjét. Tudtam, hogyan ragadja majd magával a halál, s a frissen szerzett tudás terhe ólomsúlyként nehezedett rám. A nagyanyám mindig azt mondta, soha nem... [Részletek]

A nő nem bólogató majomra, és nem is egy vérengző fenevadra vágyik, hanem arra, hogy vele s mellette sétáljon a tigris. [Részletek]

Sok ezer kezet legyőz egy bölcs tanács. [Részletek]

Nagy az én bűnöm: a lelkem. Bűnöm, hogy messze látok és merek. [Részletek]

Talán meglepő, úgy érzem, közöttünk van egy halovány rokonság. Ön az egyik igen drága ital a bárszekrényben vagy az asztalon. A vendégek, a háziak szórakoztatását szolgálja. Akár... [Részletek]

Akit megértenek, ammár szépen beszél. Az a sok csűrt-csavart szólás semmit sem ér. [Részletek]

A szerencse nem jár örökbe, csak kölcsön. [Részletek]