Karinthy Gábor idézet

Hogy mi a bánat? Egy hajó A remény holt vizében. [Részletek]

Szúrtak a percek és az órák, ha ébredt és ha lefeküdt. A hátán hordta koporsóját, megbotlott és belefeküdt. [Részletek]

Letűnt a délután, a fáradt És búcsúzik az esti fény... Kietlen és sivár lelkem És meg akarok halni én. [Részletek]

Számomra úgy tűnik, hogy az árulók legalább hoztak egy döntést. De a gyávák? Ők csak ott ültek a körmüket rágva, de nem tesznek semmit, mert félnek bármit is cselekedni. Ez sokkal... [Részletek]

Minden élőlény törekszik a mértani haladvány szerinti szaporodásra, és életének vagy az adott évnek egyik szakaszában, nemzedékenként vagy nagyobb időközönként, mindegyiküknek meg... [Részletek]

Hihetetlen, hogy az ember őrizkedhet a bajtól az életének nagyjából minden egyes percében, leszámítva, mondjuk, öt másodpercet, és az az öt másodperc a lehető legnagyobb bajba... [Részletek]

A problémák az élet jelei. Azon emberi lényeket, akiknek nincsenek problémáik, onnan lehet felismerni, hogy koporsóban fekszenek a föld alatt. Tehát ne akard, hogy kevesebb problémád... [Részletek]

Vers és szimbólum ősidők óta összetartozik, mint kalóz meg rum. [Részletek]

Rájöttem, hogy önmagamnak értékes vagyok. Nem azért, mert mások is ezt gondolják, és nem is azért, mert az emberek kiállnak mellettem. Ezt én magam értem el, nagyon sok erőfeszítés... [Részletek]

A faragatlan fa, épp úgy mint a faragatlan ember, hűen tükrözi az anyag eredeti természetét. [Részletek]