Lev Tolsztoj idézet

Kevesebbet olvassatok, kevesebbet tanuljatok, és többet gondolkodjatok! Tanítóktól és könyvektől csak annyit tanuljatok, amennyire szükségetek van, és amennyit meg akartok tudni! [Részletek]

Az ember tudatosan él önmagának, de tudattalan eszközül szolgál az emberiség történelmi céljainak eléréséhez. A végrehajtott cselekedet visszavonhatatlan, és hatása, ha időben... [Részletek]

A boldogság forrása nem rajtunk kívül, hanem bennünk van. [Részletek]

Vannak emberek, akik jogot formálnak arra, hogy eldöntsék mások helyett mások viszonyát istenhez és a világhoz; és vannak emberek - a nagyszámú többség, akik átadják ezt a jogot... [Részletek]

A legjobb, legbarátibb, legközvetlenebb kapcsolatokban is szükség van a hízelgésre és a dicséretre, amint a keréknek szüksége van a kocsikenőcsre, hogy jól forogjon. [Részletek]

Meg vagyok róla győződve, hogy az ember lelki irányának fejlődésére semmi sincs oly sújtó hatással, mint a külseje, és nem is annyira a külső maga, mint az a meggyőződés, hogy... [Részletek]

Az asszonyok: a férfi munkájában ez a fő botlasztó. Bajos asszonyt szeretni, és csinálni is közben valamit. Kényelmesen és akadálytalanul szeretni - erre egy mód van: megnősülni. [Részletek]

Amikor az érettségi után azt mondták: "Valósítsd meg az álmaidat", említette azt is valaki, hogy előbb fel kell ébredni? [Részletek]

Nem illik szeretni azt, akit szégyellenénk házastársul kívánni. [Részletek]

Olyanok vagyunk egymásnak, mint a cigi: részegen elszívsz egy szálat, mert azt hiszed, belefér, és hipp-hopp, heti egy karton elfogy. [Részletek]

Tudni az igazságot nem ugyanaz, mint tapasztalni az igazságot. [Részletek]

Tulajdonképpen kész csoda, hogy a modern oktatási módszerek még nem fojtották meg teljesen a kutatás szent kíváncsiságát. E kényes kis virágnak ugyanis az öntözés mellett leginkább... [Részletek]

Az árnyékok kinyúlanak, a csillagok kigyúlanak, föllobognak a lángok s megbonthatatlan rend szerint, mint űrben égitest, kering a lelkemben hiányod. [Részletek]

Vannak emberek, akikkel szemben mindig adósok maradunk, kedvesem. Tán ennek az illetők maguk az okai. Minthogy nem értenek hozzá, hogy ők is elfogadjanak valamit. [Részletek]