Lucian Blaga idézet

Alighanem öreg hiba azt hinni, hogy a költők műveikben elárulnak valamit lényük legmélyéből. A fák a dombokon tavasztól mostanáig gyümölcsöt hoztak. Ám ezzel titkuk nem vált... [Részletek]

Oly erősen, oly gyötrőn kívánhat valamit az ember, hogy a beteljesülésnek már nem örvendünk: túlságosan sok lelkierő ment rá. [Részletek]

Tragikus sors a mi korunké: szükségünk van egy vallásra, de sehol sem találunk hozzá istent! [Részletek]

Ne állj ellen a gonosznak, és a rosszra ne válaszolj rosszal. [Részletek]

Legtöbb ember számára a rejtélyes nem azért válik természetessé, mert sikerül megértenie, hanem azért, mert hozzászokik. [Részletek]

A küzdelemből főként azok kerülnek ki győztesen, akik jobban szeretik a küzdelmet a sikernél. [Részletek]

A szennyes pocsolyából fölszálló pára éppoly tiszta, mint a legtisztább folyóból fölszálló pára. [Részletek]

Amint megfogalmazunk valamit, már körül is határoltuk. És minden kerítés szűk. A felbukkanó eldönthetetlen problémák kibújnak alóla. [Részletek]

Könnyebb s talán kellemesebb is meghalni azért az asszonyért, akit szeretünk, mint élni érte. [Részletek]

A szeretetvágy mélyen a természetünkben gyökerezik. Az elszigeteltség sorvasztóan hat az emberi lélekre. Ezért tartják sokan a magánzárkát a legkegyetlenebb büntetésnek. Emberlétünk... [Részletek]

A fény szeretet nélkül keménnyé és dogmatikussá tesz minket. Csoda, ami körülöttünk történik, ha szeretni kezdjük a környezetünket és a többi embert, olyannak, amilyen. [Részletek]

Boldogsága egyetlen pillanatig tartott: amíg hitt benne, s amíg tett érte. [Részletek]

A pénz nem boldogít, de azért mindenki tudja, hogy megkönnyíti az életet. [Részletek]

Van, amikor megmentünk egy állatot, és nem is sejtjük, hogy ezzel önmagunkat mentettük meg. [Részletek]