Mark Lawrence idézet

Vannak igazságok, amiket ismerünk, de nem mondunk ki. Még magunknak sem, a sötétben, ahol mindnyájan egyedül vagyunk. Vannak emlékek, amiket látunk, és mégsem látunk. Elkülönülő... [Részletek]

Felszín az egész világ, megcsalja a szemet, az igazság az ismeretlen és a megismerhetetlen mélységekben bujkál. [Részletek]

Mind magunkban hordjuk pusztulásunk magvát, mind magunk után vonszoljuk a történetünket, mint valami rozsdaette láncot. [Részletek]

Végül is, ha mindent megkapsz, amire vágysz, az pont olyan szörnyű lehet, mint ha minden álmod valóra válna. [Részletek]

Mindnyájan töredezett, ügyetlen élményhalmazok vagyunk, szorosan körültekerve, hogy védhető arcot mutassunk a világnak. [Részletek]

A bosszú korántsem olyan édes, amilyennek mondják. Üres ebéd, bármeddig tartson is. [Részletek]

Veszélyes dolog a memória. Addig hánytorgatod magadban az emlékeket, míg már minden felületüket, szögletüket ismered, és mégis rá-rábukkansz egy élre, amely megvág. [Részletek]

Mit ér, ha nagy vagy, gigászi nagy, ha birodalmak császára vagy, de bús szívedben örök a fagy? [Részletek]

Ha nem tudsz szeretni, betegebb vagy, mintha rákos lennél. [Részletek]

Két értelmes ember viszonyában az a természetes, ha mindenről, amiről másképpen gondolkoznak, vitatkozva próbálnak közös véleményt kialakítani. [Részletek]

Az élet olyan tragikus, az egyik nap még itt van az ember, másnap meg szintén. [Részletek]

Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára. [Részletek]

A szent szellő mindenkit megérinthet: szép rezgések mindenki lelkében keletkeznek, de nem mindenki tudja vászonra, kőre, papirosra marandósítani. Csak a művész! A művész, az igazi... [Részletek]

Csak a szabad ember vitázhat, alkudozhat. A bebörtönzött ember nem köt alkut azzal, aki tömlöcbe vetette. [Részletek]