Kategóriák

Marlo Morgan idézet

Tapintat az, ha úgy gyújtunk tüzet az emberek alatt, hogy nem forraljuk föl a vérüket.

- Marlo Morgan

További Marlo Morgan idézetek:

Ahogy a zenész szüntelenül keresi a legszebb hangot, úgy várja a zene a világmindenségben, hogy valaki megszólaltassa. [Részletek]

- Marlo Morgan

Soha nem annyira öreg az ember, hogy már semmit se érjen. [Részletek]

- Marlo Morgan

Mindenkinek, akivel találkozunk, adunk valamit, ám amit adunk, azt mi magunk választjuk meg. Szavainkkal, cselekedeteinkkel tudatosan teremtjük meg a színteret, amelyen élni akarunk. [Részletek]

- Marlo Morgan

Az emberi faj egyik legnagyobb ajándéka, hogy képes a lélekre ható hangokat adni, és eszközöket is tud alkotni ezeknek a hangsoroknak a megszólaltatásához. A zenének köze van a művészi... [Részletek]

- Marlo Morgan

Az ember csupán vékony szál az élet szövedékében. Bármit igazít rajta, magának teszi. [Részletek]

- Marlo Morgan

Vigasztalást azoktól kapunk, akik egyetértenek velünk, fejlődésünket azok szolgálják, akik nem. [Részletek]

- Marlo Morgan

A világ minden emberének közös nyelve: az érzés. [Részletek]

- Marlo Morgan

További idézetek:

Néha csupán udvariasságból úgy teszünk, mintha elismernénk, hogy a másik fél megbánást gyakorolt, de valójában nem tudunk megbocsátani neki... Ragaszkodunk azokhoz a sérülésekhez,... [Részletek]

- Gerald G. Jampolsky

Nem kell mindenkiről ítéletet alkotni, lehetséges értékelni másokat a különlegességük és az egyediségük miatt is. [Részletek]

- Andrew Matthews

Furcsa ez az egész, nem?! Minél híresebb a palotám, annál inkább hasonlít egy börtönre. [Részletek]

- Nana

Az olvasással tudást halmozunk fel az agyunkban, de sajátunkká az csak a gondolkodás révén válik. [Részletek]

- John Locke

Mindenki a saját baklövéseit hívja tapasztalatnak. [Részletek]

- Oscar Wilde

Hatalmas kagylógyűjteményem van, amit csak úgy elszórva tartok a világ tengerpartjain. Talán már láttad. [Részletek]

- ismeretlen

A halottak nagyon jó helyen lehetnek. Legalábbis évezredek óta még egyetlenegy se kéredzkedett vissza. [Részletek]

- Kosztolányi Dezső