Milan Kundera idézet

Elképzelem, mit érez két ember, mikor hosszú évek után találkoznak. Azelőtt sűrűn érintkeztek, tehát azt hiszik, azonos tapasztalat, azonos emlékek fűzik össze őket. Azonos emlékek?... [Részletek]

Az igazi szerelem végén a halál áll, és csak is azt a szerelmet mondhatjuk szerelemnek, amelynek a végén a halál várakozik. [Részletek]

Az embernek sohasem szabad megengednie, hogy elragadják feltoluló, hebehurgya érzelmei. [Részletek]

Az érzelem elválaszthatatlan az embertől, de veszélyessé válik, mihelyt értéknek, az igazság ismérvének, a tett igazolásának tartják. A nemzeti érzelem, még a legfennköltebb is, a... [Részletek]

Az "énnek" az egyedisége éppen abban rejlik, ami az emberről elképzelhetetlen. Elképzelni csak azt tudjuk, ami az emberekben egyforma, ami általános. Az egyéni "én" az, ami elüt az... [Részletek]

Az emberi idő nem körben forog, hanem egyenes vonalban fut előre. Ez az oka, hogy az ember nem lehet boldog, mert a boldogság az ismétlődés utáni vágy. [Részletek]

Csakis a véletlent foghatjuk fel üzenetként. Ami szükségszerűen történik, ami várható, ami naponta ismétlődik, az néma. Csak a véletlen szól hozzánk. [Részletek]

Bár megmondhatnám nektek, hogy ugyanaz vagyok, aki voltam! De játszanom kell a szerepemet. Méghozzá jól. Közben pedig lezárt szemhéjam mögött a könnyek egyenesen a lelkembe folynak.... [Részletek]

- Buta vagyok én, Karak? - Nem vagy buta, csak még keveset tudsz. [Részletek]

A tengerbe vissza-visszatérő vizek "belehalnak" a tengerbe. Valójában azonban nem szűnnek meg - csupán hazatalálnak. E "paradoxon" talán legszebb és legmegvilágítóbb képe, hasonlata a... [Részletek]

Minden ciklus egyfajta reakció az előző ciklusra. [Részletek]

Amikor a vágy meghal, a félelem megszületik. [Részletek]

Az új társadalmak mindig primitívek. [Részletek]

A vasmacska a földhöz szegez, de a bizalom... a bizalom oda repít, ahová csak akarod... [Részletek]