Molnár Gábor idézet

A szerzett tapasztalás, tudás mindig segít, akár jó, akár rossz. (...) Csak a jó és a rossz egybevetésével, a jó kiválasztásával lehet megtudni, mikor mi a jó! [Részletek]

Mégis, mi az, ami az embert - ösztönösen - fedél alá kényszeríti az eső elől? Azt hiszem, az ősember atavisztikus félelme a természet erőitől. [Részletek]

Ismereteinek legszélén próbálkozik csak az ember, hogy az elé táruló sok ismeretlennel megbirkózva megismerje a természet titkait. [Részletek]

Csak úgy lehet valamit jól elvégezni (...), ha minden gondolat a célt szolgálja. [Részletek]

Nagy erőt jelent az önmagamba vetett hit. Néha ezt a hitemet (...) nagyon is megcsúfolja a vad, fékezhetetlen természet. A belső erő, azonban mégis éltet, folytonosan előre, előbbre visz.... [Részletek]

Én csak azt látom (...), hogy nemcsak akkor lát az ember, ha lát, hanem tudva mindennél többet lát. [Részletek]

A félelem jó szájkosár, sokszor jobb, mint a halál. [Részletek]

Nem lehet nevelni félelem és követelés nélkül, nem lehet együtt élni valakivel, ha nincs benne kapcsolatban az a motívum is, hogy elveszíthetem a másikat. Feltételek kellenek. Ezt pedig... [Részletek]

Csodálatos érezni és tudni a szívünk mélyén, hogy felülemelkedtünk azon a közönséges emberi vonáson, hogy vissza akarjunk ütni minden egyes minket ért rossz miatt. [Részletek]

Aki egyszer igazságtalanul cselekedett, nagyon igyekszik, hogy többé ne legyen senkivel igazságtalan. Egészen addig, amíg ha akar, sem tud már egyetlenegy embernek sem ártani. Ha egyszer... [Részletek]

Mindenkinek megvan a maga keresztje. Meg aztán mit számít, hogyan esnek meg a dolgok, attól a perctől fogva, hogy megestek? [Részletek]

Egy fiatal gyerek nem lesz önmagától fajgyűlölő, ilyesmit hallani kell vagy otthon, vagy szűk baráti környezetben. [Részletek]

A megkínzott szellem keresi a menekvés mechanizmusát, az érzékek eltompulnak az ismételt sokkok nyomán, és az ember úgy érzi, hogy a világot sok baj és szerencsétlenség árnyékolja be,... [Részletek]

Minden teremtő lélek megérzi legalább egy pillanatra a semmi, pontosabban a léttelenség káprázatosan hívogató és szédületesen csábító örvényét. Éppen ezért az igazi veszteségek... [Részletek]