Kategóriák

Oláh Ibolya idézet

Nézd a fáradt arcokat
és halld a sápadt hangokat!
A gyűlölet végleg égjen el -,
hát tégy csodát, ha látsz, ha létezel!

- Oláh Ibolya

További Oláh Ibolya idézetek:

Ki nem volt soha még úgy szívből szomorú, nem tudja, mi a boldogság. Kit bánat sosem ért, ki rosszat alig élt, jó sorsát az olyan miért venné komolyan? [Részletek]

- Oláh Ibolya

Nézd, ez a világ! Itt kell élnünk, mint átutazók. De bármit is teszünk, nem lehetünk, csak jók. [Részletek]

- Oláh Ibolya

Kevés vagy, Ádám, Nálam van az alma! Mit ér a kígyód, ha nulla a hatalma? [Részletek]

- Oláh Ibolya

Nézd a porban élő gyereket! Szeme szívbe égő felelet. Csupa jóra vágyó szeretet -, lehet sorsa szebb, csak engedd! Légy a társa, gondot oldó -, maradjon tiszta, álmodó! [Részletek]

- Oláh Ibolya

Ne érj hozzám, Csak lépj mellém, Érints meg ott, ahol a ritmus lüktet, és tol felém. Ringass csak el, Ne ébressz fel, Érzem az illatodon át, a szíved is rám figyel. [Részletek]

- Oláh Ibolya

A szív, ami szeret, mondd, miért pusztít, ha másra is jó? A gyűlölet tüzén nem fog sajnos a szó. [Részletek]

- Oláh Ibolya

Ki volt már szomorú, úgy szívből, igazán, és átvészelte bánatát, az hangosan köszön, ha szembejön a boldogság. [Részletek]

- Oláh Ibolya

További idézetek:

Semmi sem annyira rossz, hogy ne tudna tovább romlani. [Részletek]

- Arthur Bloch

Ami halálosan fontos az életünkben, az ugyanúgy nem fokozható, miként a halál sem. [Részletek]

- Ancsel Éva

Nem lehetsz mindenki számára minden, mindig... [Részletek]

- Paula Gosling

Azt álmodtam, teljes ember lettem, már nem tart ébren a kín, de mégis, amikor forró szél fúj és a tücskök ciripelnek, olyan szerelemről álmodom, amelytől talán megáll az idő. Jó... [Részletek]

- Átkozott boszorkák

Gyermek kivánnék lenni, tiszta gyermek kit nem zavarnak semmi bús szerelmek s amilyen talán nem valék soha. [Részletek]

- Babits Mihály

Bizonyos, hogy minden igazi utazás értelme a hazajutás, s az ember megkezdi a hazatérést abban a pillanatban, amikor útrakel. [Részletek]

- Márai Sándor

Olyan vagyok, mint egy porcelánbaba a polcon, amelyet valamikor leejtettek és most összeragasztottan pompázik, de ha hozzáérnek óvatlan kezek, darabjaira hull. [Részletek]

- P. Szabó Mária