Pilinszky János idézet

A pusztulás a lábadnál dorombol, miért nem űzöd már odább? A pillantását keresgéled folyton, és ujjaidon próbálod fogát. (...) Parázna vagy, mondom neked, parázna, - hallgass, míg... [Részletek]

Hogy halok meg? Milyen lesz pusztulásom? A föld elárúl. Magához ölel. A többi kegyelem. [Részletek]

A nyelv titokzatos dolog. Nemcsak a beszéd, a szó közöl, többet mond olykor a szem, egy félbehagyott kézmozdulat. [Részletek]

A tengerbe vissza-visszatérő vizek "belehalnak" a tengerbe. Valójában azonban nem szűnnek meg - csupán hazatalálnak. E "paradoxon" talán legszebb és legmegvilágítóbb képe, hasonlata a... [Részletek]

A valódi cselekvés mindig minőségi, a mennyisége - ha nem is elhanyagolható - alárendelt szerepet játszik. [Részletek]

Csak most az egyszer szólhatnék veled, kit úgy szerettem. Év az évre, de nem lankadtam mondani, mit kisgyerek sír deszkarésbe, a már-már elfuló reményt, hogy megjövök és megtalállak.... [Részletek]

Ha megszültél, most nézz szemembe, ha szeretsz, most meghallanád, mit én már mindörökre hallok: a távozó sereg zaját. [Részletek]

A könyv semmihez sem hasonlítható kulturális tőke. A könyv az, ami ablakot nyit nekünk a világra. (...) Csupán a szemünk mozgatásával megtanulhatunk olyan elméleteket, amelyek alkotóik... [Részletek]

Látott már valaha alkoholistát egy üveg vodka mellett? Amint éppen vívódik. Tudja, ha megkóstolja, addig iszik, amíg rosszul nem lesz, de sehogy sem tud ellenállni a kísértésnek. Végül... [Részletek]

Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket. [Részletek]

Valahol elhagytad az arcomat, s most én se tudom, milyen vagyok. [Részletek]

Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát. [Részletek]

A világon minden mozgás külön-külön kimért-józan, együttvéve pedig ellenőrizetlen-részeg attól a közös áramtól, amely összeköti őket. Az emberek fáradoznak, sürgölődnek a... [Részletek]

Az az igazi hős, aki reményt ad a reménytelenségben. [Részletek]