Rákos Sándor idézet

Meghajszolt állat, elbotlik a test, az értelem kibúvókat keres, de míg lendülne hajdan büszke szárnya, belátja már, úgyis minden hiába. [Részletek]

A neve fáj, a neve gyász: csöngettyűk sötét csöngetése; a neve fáj, a neve gyász: dobok fekete döndülése; a neve fáj, a neve gyász: lobogók hollószárnyverése; a neve fáj, a... [Részletek]

Az emberek azokon a bűnökön háborodnak fel leginkább, amelyeket maguk is szívesen elkövetnének. [Részletek]

Elzuhanó lét tanúja, te lélek, ki most belőlem vetsz a mulandóra szemet, vallj, mielőtt a mindig-mindenkinek-rövid élet átrobog rajtad és eltemet: valljad, lelkem, hogy a kezdete- s... [Részletek]

Ítélkezni valakiről, mielőtt az összes körülményeit ismernéd? S ha már megismerted, hogyan ítélhetnéd el? [Részletek]

Életem minden mozzanata az emberekhez kapcsol - hogy is lehetnék én "magányos"? [Részletek]

Ha minden ízt végigkóstoltál, lehet még egy, amit nem ismersz s éppen az a legízesebb, ha minden színt végigkevertél, lehet még egy, amit nem ismersz s éppen az a legszínesebb, ha... [Részletek]

A könyv semmihez sem hasonlítható kulturális tőke. A könyv az, ami ablakot nyit nekünk a világra. (...) Csupán a szemünk mozgatásával megtanulhatunk olyan elméleteket, amelyek alkotóik... [Részletek]

Az élők elől elbújhatsz, de a halottaktól nem tudsz elrejtőzni. Csak most értettem meg: egy halottnak mindig igaza van. Azért, mert az ember már nem tud kit hibáztatni. [Részletek]

Az okos emberek megoldják a problémákat, a zsenik pedig megelőzik őket. [Részletek]

Mi lesz velem, mondd? Szemem fényét félelem fakítja, mellkasomban buta álmok. Karnyújtásnyira, mégis távol: hiányzol az éjszakámból. [Részletek]

Senki sem ugorhatja át a saját árnyékát. [Részletek]

Az embert évszázadokon át nem a pálca emelte az állat fölébe és ragadta a magasba, hanem a zene: a fegyvertelen igazság ellenállhatatlan ereje, példájának vonzása. [Részletek]

Apró áldozatok nagy reményt szülhetnek. [Részletek]